Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Kapiller Imre: A Fülöp-boglári rév az 1820–30-as években
senki másnak Fülöp alá hajója nem járt egyéb, mint Bárány Famíliának, mely kikötőhelye Bárány famíliának, máig is Hajójárásnak neveztetik."12 A Ságváriak egyik révhajójához köthető a Balatonon történt legtöbb áldozatokat követelő szerencsétlenség is. 1796. július 9-én a Patyi Sándor révész által vezetett hajó Fülöp és Boglár közt viharba keveredett, minek következtében a hajó felborult, ezzel 58 ember halálát okozta. Ennek lett következménye az, hogy a vármegye megtiltotta a Balatonon az un. kötözött hajók használatát.13 Nyilván már új, e célra készült hajójukkal a Sághváryak továbbra is folytatták a révészkedést egészen 1816-ig. Akkor ugyanis bérbe adták fülöpi kikötőhelyüket és hajójukat a somogyi illetőségű Körmendy Ferencnek egy évre. Körmendy azonban a szerződést megszegve bérleti idő lejárta után is immár saját hajójával gyakorolta a révészkedést. Ezért már 1817 augusztusában a kővágóörsi közbirtokosok bíróilag intették is őt.14 Ságváry György pedig egy visszahelyheztetési pert indított Somogy vármegye előtt Körmendy Ferenc ellen. Történt ugyanis, hogy az alperes a bogiári révnél lefoglalta Ságváry György hajóját, s mint mondja ezzel „... azon okbul élt légyen, a felperes fél hajójának lefoglalásával, mivel a túlsó parton a felperes fél az övét is hasonlóul elfoglalta". Somogy vármegye ítélete: Az alpörös az illető joghatósághoz, vagyis Zala vármegye Törvényszékéhez utasíttatván, (minthogy visszahelyheztetési ügyben csak a jogsértés elkövetésének helyén illetékes joghatóság járhat el) a fölpörös fél az elfoglalt hajójába és az előbbeni hajózási jussába a Bogiári rév partnak régi kikötő használatába reponáltatik. Az alpörös fél pedig a hajónak visszaadásában és 344 Ft költségekben megmarasztalta tik és mindennek végrehajtása megrendeltetik. A letartóztatásbul eredett kár eránt pedig a fölpörös a törvénynek rendes úttyára utasíttatik. [1818. szept. 29. Boglár]15 Persze a Körmendy és Sághváry uraink közti vita ezzel az ítélettel nem zárult le. Körmendy Ferenc 1819. októberben vizsgálatot kért Sághváry György táblabíró ellen „... annak a Fülöpi révháznál a Balatonon által járó hajójának rossz volta és az általjárásra igen veszéles állapota miatt..." 1819 dec. 3-án Dóczy Gábor al- szolgabíró és esküdtje le is folytatták a vizsgálatot. Jelentésük szerint „... a hajót legrosszabb állapotban találván, melyre nézve tüstént leköttettük, és eképpen az által járástul eltiltottuk. A jobb hajó okos és tapasztalt révész tartásokra ... azonban már nem kényszeríttethettük, mivelhogy révházát, s hajóját Tekintetes Jan- kovich famíliának rész szerént eladta, rész szerént által cserélte, mely família több 12 A per 8 °/o jelű melléklete. Az új révház építéséről az első magyar nyelvű újság is beszámolt: Balaton tavánn új rév. In: Magyar Hírmondó 1780. 30. p. 13 P. Miklós Tamás: Adalékok a balatoni révhajózás és az 1796-os révhajó-szerencsétlenség történetéhez. In: Villa Filip 2008. (18. sz.) 21-24. p. 14 A per 5 °/o jelű melléklete. 15 A per H jelű melléklete. 57
