Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Kapiller Imre: A Fülöp-boglári rév az 1820–30-as években
A visszahelyheztetési per kezdetét Bárány Pál 1823. június 16-án benyújtott panasza jelentette.5 Eszerint ez év április hónapnak 22. napján éjszakának idején, az alperes szőllősgyörki kasznárja és számos kivezényelt jobbágya Bárány úr Boglárról az északi partra induló hajóját üldözőbe vette. Az üldözött hajó először kikötött Fülöpön, majd Rendes alatt. Mindkét helyen kiszálltak a hajó utasai, illetve kirakodták a szállított árukat - bort és gabonát - innen Ábrahám alá hajóztak, de mivel már sötét este volt, így a hajót csak kikötötték, rajta hagyva mintegy 10 akó bort és 5 mázsa gabonát. Az alpörös „a kikötött hajóját fölkerestette, s meg találván ugyan azt rajta lévő lánczokkal, kötelekkel és némely szegény embereknek élelem és italbéli megrakott terhivel erőszakosan somogyba elvitette, s illyképpen a fölpöröst közbirtokossági számos esztendők alatt gyakorlott a Balatonon által bérért való hajókázásbéli jussában hatalmassan 's erőszakossan kivetkeztette légyen. Kérvén az újabb törvények, nevezetesen az 1802dik esztendei 22- dik6 [erőszakosan kivetettek visszahelyezéséről] és 1807-dik évi 13. te.7 [az előbbinek kiterjesztése] értelme szerint mint magát, mint erőszakosan háborgatottat a fölpörösnek okozott károknak és költségeknek az alpörös által leendő megtérítése mellett az előbbi békességes jussában ezen bíróság által visszahelyheztetni." Ugyanakkor - miként az ábrahámi közbirtokosok később vallottak - „azon elrablott terhes hajó mellett lekötött, az egész közönséges Compossessor, azaz közbirtokos urak (köztük az Eszterházyak és a Veszprémi Káptalan) engedel- méből vízbér árenda füzetés mellett ottan halászók hajóját is fel dúlván, evező lapátjaikat elrabolni bátorkodtak.. ,"8 Bárány beadványához számos dokumentumot csatolt, részben kővágóőrsi, fülöpi, ecséri, pálkövei, rendesi, valamint ábrahámi, s nem utolsó sorban bogiári közbirtokosságát igazolandó, valamint az általa gyakorolt hajózásra vonatkozóan. A felsorakoztatott tanúvallomások, adás-vételi szerződések, cserelevelek, bírói ítéletek mind azt hivatottak igazolni, hogy a Bárány família tagjai, mint akik mindkét parton közbirtokosok, ezen a jogon szabadon közlekedhettek át a Balatonon, nem csupán saját személyükben, de hajóikon pénzért embereket és árukat is minden korlátozás nélkül szállítottak. Persze az alperes, illetve annak ügyvédje Vajda Albert is dokumentumokkal felszerelve érkezett Ábrahámba október 21-én. Álláspontja szerint: „A Balatoni trajectus (átkelés) azaz a Balatonon Publicum szolgálatára, embereknek, s jószágoknak bérért való által szállítása, kifogások mellett, rév tartásnak neme lévén, mely a nemességi közjussal és kinek kinek birtokával össze nem köttetik, világos: hogy Privilégium, vagy valóságos usus nélkül sem gyakoroltathatik, és hogy 5 A per °/o jelű melléklete. 61802. évi XXII. te. Az erőszakkal kivetettek visszahelyezéséről. 71807. évi XIII. te. Az erőszakosan kivetettek visszahelyezéséről. 8 A per 7. sz. melléklete. Lásd függelék. 55
