Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Káli Csaba: Az 1947. évi országgyűlési választások Zalában
mintájára - Nagykanizsán is az átlagosnál minden bizonnyal nagyobb volumenűek lehettek a visszaélések.87 Tekintettel a város közelségére, a környékén lévő, zalai viszonyokhoz mérten kifejezetten nagyobb falvakra és nem utolsó sorban a jó közlekedési lehetőségekre, megalapozottan feltételezhetjük, hogy a Nagykanizsai járás falvaiban is az átlagoshoz mérten több visszaélés történhetett. Nem tudhatjuk pontosan, hogy a többi település esetében, ahonnét szintén hiányoznak a kérdéses jegyzőkönyvek - amelyek már jobban szóródnak a különböző járások között - mennyire térhetett el az átlagtól a (hamis) kékcédulák száma/aránya. A települések nagysága és elhelyezkedése okán ez esetben azt feltételezhetjük a környékbeli, idevonatkozó ismert adatokat is figyelembe véve, hogy ezeknél jó esetben is csak átlagos lehetett a (hamis) kékcédulák felhasználása, vagy inkább az alatti. Ebből következően ezek a szavazókörök (falvak) némileg kiegyenlítettebbé teszik a hamis kékcédulákkal az átlagnál minden bizonnyal jobban terhelt Nagykanizsai járás és Nagykanizsa város kékcédulákra vonatkozó adatait, így a fentebb, arányosítással számított értéket (2560 potenciálisan leadott - hamis és valódi - kékcédula, az érvényes szavazatokhoz arányítottan) nagyságrendileg elfogadhatjuk. Nem biztos, hogy van relevanciája, de meg kell említeni azt a tényt is, miszerint vannak olyan szavazási jegyzőkönyvek, ahol az arra szolgáló rovatban nem regisztráltak névjegyzék-kivonattal leadott szavazatot, de ennek ellenére fellelhető bennük kékcédula. Ez természetesen fordítva is igaz, amit szemléltet az is, hogy a rendelkezésünkre álló szavazási jegyzőkönyvekben rögzítettekhez képest (1771) is kevesebb a fizikailag meglévő összes kékcédula száma (1636). A kékcédulával történt szavazás helyszíneit vizsgálva egy korántsem váratlan, jellemző kép rajzolódik ki előttünk. A legtöbb - adatokkal dokumentálható - kékcédulás szavazás Hévízen, annak I. számú szavazókörében esett, ahol 448 névjegyzék-kivonat gyűlt össze a nap végére. A választókerület egészében, a szavazóköröket tekintve bizonyára ez a rekord, de nagy valószínűséggel települési szinten is elvitte a pálmát. (Mint emlékszünk rá, itt meg is hosszabbították a szavazóhelyiség nyitva tartását egy órával.)88 Második helyre valószínűleg Nagykanizsát kell sorolnunk, bár ezt alátámasztó adataink csak a már citált sajtóforrásból származnak. Harmadik helyen Zalaegerszeg végzett, ahol a 16 szavazókörből egy (XIII.) kivételével rendelkezésünkre állnak a szükséges adatok, eszerint a 15 szavazókörben összesen 197 kékcédulát adtak le. A rangsorban ezután Keszthely következik, amit bizonytalanná tesz az a tény, hogy 13 szavazóköréből 87 A Zalai Világosság, 1947. szeptember 3. 3. p. A szocdem orientáltságú nagykanizsai lap szerint: „Nagykanizsán választási kivonattal 350 ember szavazott, ezek közül 158-at Keszthely és Zalaegerszeg jelzéssel állítottak ki ugyanazon írással, ezek tehát feltétlen törvényellenesen használt cédulák, de a jelek szerint kb. 200-250 ember szavazott le Kanizsán jogtalanul." Közölve: Zalai Gyűjtemény 37. 230-232. p. 88 MNL ZML Választási ir. 1947. Hévíz I. szavazókor szavazási jkv. 377
