Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Káli Csaba: Az 1947. évi országgyűlési választások Zalában

Az adatokból jól látszik az MKP e terepen megnyilvánuló elképesztő erőfölénye a többi párthoz képest, sőt még nagyobb a kiegyenlítetlenség, ha figyelembe vesszük, miszerint a megyében végül nyolc párt indult a választáson. Az első leckét tehát jól teljesítették az MKP zalai vezetői, minden készen állt arra, hogy a törvényes mellett az azt súroló vagy egyenesen azt áthágó eszközökkel érvényesíthessék a párt által a kihagyások tekintetében meghozott direktívákat.

Az összeíró bizottságok augusztus elején hozzákezdtek a névjegyzékek összeállításához, amivel elvben augusztus 10-re kellett végezni. Ebben a munkafázisban kétfajta jegyzéket kellett készíteni, a választójoggal rendelkezők (ideiglenes) névjegyzékét, és az elutasítottak, vagyis a választójoggal nem rendelkezők jegyzékét. Ezen a ponton a választójogtól való elütés érdekében olykor primitív, átlátszó de mindenek előtt törvénytelen eszközök garmadáját vetették be a potenciálisan nem kommunista szavazók ellen.14 Itt most csak néhány jellemző példát sorolunk az összeírok, a cél érdekében határt nem ismerő „kreativitására". Zajk község visszautasítottak jegyzékén a visszautasítás oka rovatban - ahol rendszerint a jogszabályi helyet nevezték meg röviden - egy személynél a következő, meglehetősen cirkalmas indoklást olvashatjuk: „demokratikus ellenes [sic!], lesz a piszkos kommunistáknak, ha jönnek az angolok" - mondta vélhetően az illető, nem gondolván arra, hogy ezzel elveszítheti a választójogát. Ugyanitt egy másik személynél ez szerepel: „önmaga mondott le szavazati jogáról" - ami elképzelhető, de jogilag nem volt lehetséges. Zalameggyes község visszautasítottak jegyzékén szintén egy gyöngyszemre lelhetünk: „az elme időssége, a második gyermekkorba esett". Az elmebetegek valóban nem rendelkeztek választójoggal, de az elme kóros elváltozásának diagnosztizálása nem tartozott az összeíró bizottság kompetenciájába. Bocföldén az összes vándorcigányt kizárták a választójogból, „idegen" megokolással. Nemesboldogasszonyfán valóságos tárházát találjuk az elutasítások nyilvánvalóan minden törvényi alapot nélkülöző variációinak: „demokrácia ellenes kijelentés", „rémhírterjesztés", „németekkel együttműködés", „összeesküvőket dicsérte", „szovjetellenes rémhírterjesztés". A legszebb azonban a „férje után" szövegű bejegyzés, ugyanis a túlbuzgó összeíró a demokrácia ellenes kijelentést tevő férj mellett, ennek okán a feleségét is meg

14 Szirmai István erről így beszélt a július 6-i eligazításon; „Az összeíró bizottságban dolgozó kommunisták különböző okmányok bemutatását kérhetik a választói jogosultság megadása előtt. Például az összeíró bizottság felszólítja: igazolja, hogy nem volt tagja mondjuk fasiszta pártnak [sic!], kérhet bármilyen iratot. A kért okmányok beszerzése időbe telik és utánajárásba kerül. Sokan nem lesznek hajlandók végigcsinálni egy ilyen eljárást. Ezen a módon jelentős tömegeket lehet kizárni. Kevesebb lesz a szavazó, és így pártunk százalékaránya nő." Gyarmati 1997.148. p.

348