Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Paksy Zoltán: A balatoni idegenforgalom fejlődése a 20. század első felében

több, más cégnél is érdekelt nevet. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az 1920-as években e cégek tulajdonosi körébe döntően arisztokraták, valamint a budapesti nagytőke képviselői tartoztak, míg az igazgatóságban helyet foglaló politikusok nyilvánvalóan kapcsolati tőkéjüket kamatoztatták vagy csak reprezentációs célokat szolgáltak.

Érdekes kérdés volt az ún. Balaton vármegye létrehozásának gondolata. Ez már az első világháború előtt felmerült, s a lényege az volt, hogy a tóval érintkező három vármegye, Somogy, Veszprém és Zala területéből le kell választani a parti sávot, amelyből egy önálló megyét kell létrehozni. Az így létrejövő új köz- igazgatási egység aztán sokkal jobban szolgálná a Balaton egységes fejlesztési lehetőségeit, összehangolhatok és könnyebben kivitelezhetőek lennének a projektek. Az első világháború kitörése levette a napirendről ezt az elképzelést, de utána újra felmerült. Óvári Ferenc, a Balatoni Szövetség volt elnöke vetette fel az ötletet az 1920-as években, javaslata szerint a Balatont övező három vármegye területéből kell az érintett 8 járást, két veszprémit, három zalait és somogyit elcsatolni, és ezek területéből létrehozni az új közigazgatási egységet. Ez azonban olyan jelentős közigazgatási átszervezéssel járt volna együtt, amit sem a kormány, sem az érintett vármegyék nem akartak. Utóbbiak természetesen területük legértékesebb, vízparti darabjainak elvesztését sem szorgalmazták.26

Áthidaló megoldásként jelentkezett Reischl Richárd, Keszthely országgyűlési képviselőjének javaslata az 1920-as évek végén.27 Elvileg ő is támogatta a Balaton vármegye gondolatát, de tisztában volt a realitásokkal ezért azt a javaslatot tette, hogy a létrehozása helyett a Balatoni Intézőbizottság hatáskörét kellene kibővíteni, s ehhez komolyabb forrásokat is biztosítani kellene. Az így megerősített BIB-nek a következő feladatokat kellene végigvinnie:

1. A Sió szabályozása.

2. A kikötők rendbehozatala.

3. Modern szállodák építése.

4. Infrastrukturális fejlesztések, úgymint a csatornázás és a vízvezetékek kiépítése.

Hosszabb távon pedig:

1. Közlekedési lehetőségek fejlesztése, utak építése.

2. Balatoni Múzeum fejlesztése.

3. Sporttelepek építése.

4. Fürdőpropaganda hatékony megszervezése.

26 Marton István: A Balaton régió fejlődése. A regionális gondolkodás és a turizmus fejlődésének összefüggései a Balaton térségében. In: Acta Scientiarum Socialium 39. (2013), Kaposvári Tudomány- egyetem, Kaposvár 2013.161-179. p.

27 Keszthelyi Hírek, 1929. december 22.

338