Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Paksy Zoltán: A balatoni idegenforgalom fejlődése a 20. század első felében
vállalkozók a nyári idény alatt akarják megkeresni az egész évi megélhetésükre valót, tehát nem szolid, hanem rablógazdálkodást folytatnak. Ugyanezzel kapcsolódik össze a beruházások, például egy építkezés megtérülésének a kérdése, amely a rövid szezon miatt csak nagyon hosszú idő után következik be. Mindebből következően a BIB elnöke szerint „a Balaton-kultusz megteremtése, mely alatt gyakorlati értelemben nem érthetünk mást, mint a balatoni fürdő- és üdülőhelyek látogatottságának előmozdítását, nagyon nehéz feladat". Előrelépést a következőkben látta: „A. Emeljük a balatoni fürdők nívóját, B. tegyük őket olcsóbbakká". Az első érdekében két intézkedést javasolt: az üdülőtelepek belső rendjének, esztétikájának és egészségügyi ellátottságának a javítását, valamint a nyaraló közönség elhelyezésére szolgáló épületek - szállodák, nyaralók - színvonalának emelését, és újak építését. Ezek ügyében egy egységes balatoni építési szabályrendelet megalkotását látta szükségesnek. Külön kiemelte még az úthálózat kérdését, amelynek javítása érdekében minden községnek kedvezményes állami hitel lehetőségét javasolta. A drágaság letörését nézete szerint azonnal nem lehet megoldani, csak hosszú távon. Ennek legalkalmasabb eszközét a szezon meghosszabbításában látta, mert akkor a vállalkozó nem két hónap alatt akarja megkeresni az éves jövedelmét. Különösen az előidény, tehát a május-június bevonását látta lehetségesnek, májusban a kultuszminisztérium által propagálandó iskolai kirándulások révén, júniusban pedig az amúgy is jó idő kihasználásával. Az olcsóság megteremtésének másik eszközét az élelmiszerellátás gyökeres megváltoztatásában látta. Szerinte a Balaton környéki régió nincs felkészülve a vendégsereg ellátására, „ma a legszemetebb gyümölcsöt a Balatonnál árulják és a közönség még ezeket a hitvány termékeket is drága pénzen megfizeti". A minőségi és olcsó élelmiszerek előállítására és kereskedésére szövetkezeteket kell létrehozni a környező falvakban, „amelyek a jó minőségű élelmi cikkeket összegyűjtik, a nyaraló telepekre fuvarozzák és ott részint állandó elárusító helyeken, részint pedig házalva - mint most a falusi asszonyok teszik - elárusítanák, ami feleslegessé teszi, hogy 10-15 km-nyi távolságból gyalogoljanak be egy kosár tojással vagy néhány baromfival". Összefoglalva, Körmendy Ékes Lajos a „kis forgalom nagy haszon" elve helyett a „csekély haszon nagy forgalom" elvének gyakorlatba ültetésében látta a drágaság letörésének legfőbb eszközét. A Balaton-kultusz megteremtésében a BIB elnöke döntő fontosságot tulajdonított a propagandának. Ennek elemeit a Balatoni Szálló- és Panziótulajdonosok Egyesülete dolgozta ki a számára, s ezek: „a prospektus, a hirdetés, a plakát, a film és a propaganda fő szerve a felvilágosító iroda." Az első hármat talán nem kell megmagyarázni, film alatt olyan kisfilmet értettek, amelyet a mozik a főfilmek előtt vetítenének. A felvilágosító iroda feladatait a következőképpen foglalta össze: közvetítő, irányító szerepe kell legyen a vendégek és a szálláshelyek 334