Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Paksy Zoltán: A balatoni idegenforgalom fejlődése a 20. század első felében
Itt érdekességként megemlíthető, hogy a Balatoni Szövetség 1912-ben felvetette a híd megépítésének az ötletét, vagyis a Tihany-Szántód közötti Balatonsza- kasz fölötti összekötő út, átjáró megépítését. Ez az ötlet 1922-ben újra felmerült, de természetesen pénzhiány miatt gyorsan le is került a napirendről. A kormány javaslata ezzel szemben életszerűbb volt: korszerű vaskomp üzembe állítását és a kikötők fejlesztését tartalmazta, hogy azok fogadni tudják a nagyobb testű kompot, illetve más hajókat is. A tervezést végül a Nautica hajógyár igazgatója, Breuer В. Armand és a Balatoni Villamos Művek főmérnöke, Balázs Fülöp kezdte el. Ezzel kapcsolatban a Balatoni Szövetség 1922-ben kereste meg az érintett törvényhatóságokat, hogy azok anyagilag is támogassák a Szántód-Tihany közötti „ősi közlekedésnek egy vállalkozás keretében végleges, a kornak megfelelő jellegű átszervezését".17 A megkeresésre Zala vármegye támogatóan reagált, kikötve, hogy ha az államkincstár a somogyi és a zalai kikötőket, valamint az oda vezető műutakat megépíti, a komp üzemben tartását pedig vállalja a Balaton Villamos Művek, akkor a beállítandó jármű - tehát a modern komp - költségeinek felét az érintett megyékkel együtt, megegyezés keretében vállalja. A komp költségeinek másik felét a Balaton szövetség által „összehozandó érdekeltségeknek" kell állniuk. A motoros komp üzembe állása végül 1928-ban következett be. A Balaton két partja között azonban nemcsak a tihanyi rév működött, hanem létezett egy másik átkelő is, mégpedig Révfülöp és Boglár között. Ez újabb keletű volt, s a terménykereskedők szövetkezete létesítette elsősorban az áruszállítás érdekében.18 A balatoni turisztikai célú hajózás zászlóvivője a Yacht Club volt. Az első vitorlás egyesületet 1867-ben alapították magyar főurak Balatonfüredi Yacht Egylet néven, s az elnöke gr. Batthyány Ödön lett. Az 1870-es években egy angol hajóépítő, Richard Young műhelyt nyitott Balatonfüreden, ahol vitorlás hajókat épített. Az ő kezdeményezésére jött létre 1884-ben a Stefánia Yacht Club, amely a Habsburg trónörökös feleségéről kapta a nevét, s ő vállalta a védnökséget is. Az egyesület 1913-ban a Királyi Magyar Yacht Club nevet vette föl, s ez maradt a két világháború között is. A Clubnak azonban az 1930-as években konkurenciája is akadt, amikor 1933-ban Balatonfüreden Grofcsik János, Hankóczy Jenő és Tuss Miklós vitorlásversenyzők vezetésével megalapították a Hungária Yacht Club-ot. A vitorlázás, bár úri sport volt és maradt, mégis egyre többen vettek részt benne, s míg a Királyi Magyar Yacht Club őrizte exkluzivitását, s tagjai között főként arisztokraták és nemesi származásúak voltak, a Hungáriában már polgári csalá17MNL ZMLIV. 402a. 2128/1922.1922. december 12. 18L6czy Lajos: A Balaton földrajzi és társadalmi állapotának leírása. Bp., Hornyánszky, 1920.179. p. 330
