Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Vándor László: Hasan aga krónikája. Adatok az egerszegi és a környékbeli végvárak 1664. évi pusztulásához
A várban a közelmúltban általam folytatott falkutatás során csak a második emeleten lehetett a falazaton komolyabb égésnyomokat találni, amelyek a vár tetőzetének 1664-ik évi felgyújtásához kapcsolhatók. Ezután indultak az Egervár alatti táborból török csapatok a közeli kemendi vár elfoglalására. Kemend egy középkori eredetű kő-tégla építésű vár volt, egy a környező domboktól elkülönülő meredek oldalú kiemelkedésen a Zala folyó déli partja közelében. A vár feladata a Kanizsa felöl a Pölöske patak völgyében északra vezető út ellenőrzése volt. Őrsége az 1652-ben meghatározottak alapján mind- összesen 40 fő.44 Alaprajzát szintén 1570 körűiről ismerjük.45 Mivel hadászatilag jelentéktelen várról van szó, a vár védművei nemigen változhattak az idők folyamán. Hasan aga szerint a következő harci cselekmény július 25-én, a mohamedán naptár szerinti újév napján (muharem hónap első napján) történt. „A kemend vári palánk ellen, ami két órányira van az egerváritól, Kaplan pasa vezért vezényelték. Ez egy különösen masszív és erős palánk volt, ami egy hatalmas magaslaton kőből épült. A pasa odavonult, ostromolta a palánkot, beküldte az embereit és azt üzente: »Adjátok át a palánkot vagy kardélre hányunk titeket.« A gyaurok válasza: »Férfiasán védekezni fogunk - harc nélkül nem adunk át egy ilyen erődöt.« Erre az iszlám csapatok támadást indítottak, és beásták magukat a fal elé, és egyidejűleg elkezdtek aknákat ásni. De már a reggeli imádság idején kitűzték a gyaurok a kapitulációs zászlót és kegyelmet kaptak. - így volt ez az 1075-ös év szent Muharrem havában. A gyaur legénységet a bérvári palánkba küldték. Mivel a környéken már nem volt gyaur kézen erőd, a legénység nem tudta hova menjen, ezért átadták nekik a bérvári palánkot A kemendi palánkot aknákkal földdel tették egyenlővé és teljesen megsemmisítették."46 Az elfoglalt vár katonáinak tartózkodási helyéül az egervári katonákkal megegyezően a (Zala-)béri palánkot jelölik ki. A várak katonáinak a béri palánkba való internálásának okai, annak mikéntje, - amellyel már Egervárnál is találkozunk - még további kutatásokat igényel47 A vár területén egyetlen kisebb régészeti kutatás folyt, melyet Nováki Gyula végzett 1952-ben. A nagyon összeturkált területen a kutatás talált égésrétegeket, és az időszakhoz kapcsolható leleteket, de ezeket nem lehetett olyan pontosan datálni, hogy az 1664-ik évi pusztításhoz lehessen kapcsolni.48 (6. kép) “Takács (1929) 198. p. 45 Kriegsarchiv Wien. 1572 máj. No 77. 0077. 46 Hasan aga 212. p. 47 Ezzel kapcsolatban Hasan aga leírásában van egy a törökről németre, majd magyarra fordítót is próbára tevő mondat. „Az Egervárról kivonuló gyauroknak a bérvári palánkot adták át és mindnyájan a kanizsai Re aya-nak lettek elkötelezve." 48 Nováki Gyula: A kemendi vár. In: A Göcseji Múzeum jubileumi évkönyve 1960. Szerk.: Szentmi- hályi Imre. Zalaegerszeg, 1960. 97-106. p. 31
