Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Bekő Tamás: A nagykanizsai városi rendőrkapitányság működése az I. világháború kitörésétől a rendőrség államosításáig, 1914–1919

PÁL LAJOS (1893. - Nagykanizsa, 1923. július 4.) próbaszolgálatos rendőr. Apja Pál Sándor, anyja Kis Katalin. Nős Papp Rozáliával. Nagykanizsai lakos. 1919. június 29-én lépett a Vörös Őrség tagjai közé, majd 1920-ban átvette a m. kir. államrendőrség nagykanizsai kapitánysága. Államrendőri szolgálatának harmadik évében hunyt el bélhurut következtében. MNL ZML NVT Kimutatás 1920.

PETŐ KÁROLY (Sármellék, 1889. november 6. - Nagykanizsa, 1926. május 31.) próbaszolgálatos rendőr. Apja Pető István csikós, anyja Czódli Anna. Nős Polgár Katalinnal (hk. Somogyszentmiklós, 1912. június 30.), egygyermekes nagykanizsai lakos. Tényleges katonaidejét 1912 októberétől 1913 októberéig teljesítette. A mozgósításkor ismét bevonult katonának, és a világháború végéig hadi szolgálatot látott el a háború különböző harcterein. A nagykanizsai rendőrlegénység tagjai közé 1918. december 13-án nyert felvételt. 1919-ben tagja volt a városi Vörös Őrségnek, majd 1920-ban a m. kir. államrendőrség kötelékébe lépett. Ugyanitt 1923-ban még közrendőr. Fiatalon, 37 éves korában hunyt el bélátfúródás következtében. MNL ZML NVT 1918/20395., R. aim. 435. p.

PÉTER JÁNOS (1857 - Nagykanizsa, 1921. szeptember) rendőr. Nős Pakler Borbálával (hk. 1885. november 28.), nagykanizsai lakos. Rendőri pályafutása 1890. április 1-jén vette kezdetét, majd éveken keresztül a bejelentési osztály vezetője volt. 1919-ben belépett a Vörös Őrségbe, szeptembertől pedig újfent a városi rendőrség tagja. Idős kora miatt az államrendőrség nem tartott rá igényt. 1920. január 1-jével vonult nyugállományba. ZK 1921. szeptember 14. (207. sz.) 3. p.

POLGÁR ISTVÁN ideiglenes rendőr. A világháború idején 1915 januárjától a háború végéig katonai szolgálatot teljesített. Leszerelése után 1918. december 13-án lépett a városi rendőrség kötelékébe. 1919. február 14-én hivatali vétség miatt felfüggesztették állásából, és azonnali hatállyal elbocsátották.10 MNL ZML NVT 1919/2739.

POLLERMANN JÁNOS (Nagykanizsa, 1889. december 4. - Budapest, 1927. november 1.) rendőrfelügyelő. Apja Pollermann János városi rendőr, anyja Csiszár Mária. Nőtlen nagy- kanizsai lakos. Középiskoláit a nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskolában végezte. 1910. augusztus 15-től december 15-ig a Giró és Pénztáregylet Rt.-nél gyakornoki teendőket látott el. A városi rendőrségnél mint díjnok 1911. január 3-tól állt alkalmazásban. 1912. október 1-jétől egyévi önkéntes a cs. és kir. 8. tábori vadászzászlóaljnál, novembertől azonban családi okok miatt tartósan szabadságolták. A világháború idején 1914. október 22-én sorozták be a cs. és kir. 48. gyalogezredhez, ahol néhány hetes irodai szolgálat után mint nélkülözhetetlen rendőrtisztviselőt leszerelték. 1915. június 5-én ismét bevonult a kanizsai helyőrséghez, de három hét után újból felmentették. Ezt követően július 28-án a hadba vonult Hajós Ferenc rendőrbiztos helyettesévé nevezték ki. Harmadszor 1917. július 1-jétől tett eleget hazafiúi kötelességének. Leváltása ekkor sem váratott sokáig. A háború utolsó évében 1918. április 28-án kapta kézhez rendőrtiszti kinevezését. 1912-től kezdve minden éven a bűnügyi osztályt vezető alkapitány szabadsága és állandó betegeskedése idején

10 Kiss Lajos rendőrkapitány jelentése szerint hivatalos ügyben a valóságnak nem megfelelő jelentést tett, amivel feljebbvalóit félrevezette.

311