Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Vándor László: Hasan aga krónikája. Adatok az egerszegi és a környékbeli végvárak 1664. évi pusztulásához

Az Egerszegen letáborozó nagyvezír tudatosan hajtja végre az egerszegi várkörzethez tartozó, környékbeli erődítmények elpusztítását. Hasan aga szerint: „Az egerszegi erődhöz a következő palánkok tartoznak: Pölöske (2 órányira), Kapornak (4 órányira) Szent Gróth (4 óra), Bérvár (4 óra), Egervár (1 óra), Ke- mendvár (2 óra). Ezeket le akarták rombolni."26

Érdekes ezeknek a távolságadatoknak az összevetése a mai térképek alapján számolhatókkal, amely a török felderítés pontosságára is rámutat. Erre az ad lehetőséget, hogy a középkor óta kialakult útvonalakat viszonylag jól ismerjük.27 Nem tudjuk viszont, hogy Hasan aga milyen típusú menetelésre gondol a megadott időkre vonatkozóan. Bizonyosnak tűnik, hogy Hasan aga itt nem a málhával és tüzérséggel rendelkező főseregről beszél, annak ennél sokkal lassúbb mozgása a táborozási adatok alapján elég jól kiszámítható. Ellenben ha ezen adatok csak a nagyobb teher nélkül együttmozgó lovas és gyalogos egységekre értendők, más menettempóval kell számolni. Ez utóbbi tűnik reálisnak, ezért az összevetést a török adatokkal mai átlagos gyaloglástempóval próbáltuk összehasonlítani. Kernend, Kapornak, Zalabér gyalogmenetben számított távolságai viszonylag pontosak voltak (egy órán belül van az eltérés), Egervár, Pölöske, Zalabér és Zalaszent- grót esetében viszont ennél pontatlanabbak negatív vagy pozitív értelemben is.28

A törökök egy nappal az egerszegi tábor felverése után megkezdték az egerszegi várkörzet elleni hadműveleteket. Míg a főerő a táborban maradt, már a táborverést követő napon különböző seregtesteket indítottak a jelzett várak meghódítására. Az egyik hadoszlop célpontja Pölöske vára volt.

Pölöske egy középkori eredetű téglavár volt,29 amely a mai falu északi végétől keletre, a Pölöske (ma Szévíz) patak mocsaraiban, egy szigeten épült. Kanizsa eleste után Pölöske a Zala völgyét védő várak vonala előtt a törökökhöz legközelebb eső erődítmény volt, őrsége az 1652-es adatok alapján 93 fő.30

A vár és a mocsár nyugati partja között egy nagyobb, észak-dél tengelyű sziget helyezkedik el, ahol a régészeti feltárások szerint a későközépkorban házak, és a sziget déli felében a várral szemben egy templom állt.31

26 Hasan aga 208-209. p.

27 Holub József: Zala vármegye vámhelyei és úthálózata a középkorban. Századok 51. (1917.) 45-60. p.

28 Az adatok a Google térkép gyalogos megközelítéseivel vannak összevetve.

29 Első említése 1270. Árpádkori Új Okmánytár. Közzéteszi Wenzel Gusztáv. XI. köt. Bp.; 1874. 170. A végvári időszakban egészen 1659-ig az Eördögh család birtoka, melynek kihalása után tartozékaival Nádasdy Ferenc kapta 1600-ban. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Neoregestrata ActaA. 585/28.1660.

30 Takács (1929) 198. p.

31 Vándor László és Kvassay Judit ásatásai. 1994-1996. A zalaegerszegi Göcseji Múzeum Adattára. 1831-95,2022-97,2023-97.

27