Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Bekő Tamás: A nagykanizsai városi rendőrkapitányság működése az I. világháború kitörésétől a rendőrség államosításáig, 1914–1919

A rendőr hivatása és jogköre Ahogy valamennyi betöltendő városi pozíció esetében, a megüresedett rendőri álláshelyre pályázók elé is felvételi követelményeket támasztott a képviselőtestü­let. Ennek értelmében rendőralkapitányi kinevezésre csak jog- vagy államtudo­mányi képesítésű egyének jöhettek szóba. Rendőrtiszt abból a személyből válha­tott, aki középiskolai érettségi bizonyítvánnyal vagy ezzel egyenértékű katonai középiskolai végbizonyítvánnyal rendelkezett, és a rendőroktató tiszti képesítést megszerezte, valamint tényleges katonai szolgálatot teljesített. A rendőrlegénység tagjai sorába igyekvőknek azt kellett igazolniuk, hogy katonaviselt magyar állampolgárok, az anyanyelvűket szóban és írásban bírják, betöltötték a 24. élet­évüket, csőd és gondnokság alatt nem állnak, illetve erkölcsileg kifogástalan elő­élettel bírnak. A hivatalszolgáktól a katonai idő igazolásának kivételével ugyan­ezeket a feltételeket követelték meg.26 Később a háború után (1919. március elején) olyan írni és olvasni tudó 24-32 év közötti egyének jelentkezését várták a lovas és gyalogos rendőri állásra, akik minimum tizedesi rendfokozattal és Károly Csa­patkereszt kitüntetéssel rendelkeztek. Ugyanekkor a lovaglásban jártas személyek a gyalogos rendőri állásoknál is előnyben részesültek.27 A rendőrjelölteket a főkapitány előterjesztésére a polgármester fogadta fel, majd a tisztviselők a tanács előtt, a közrendőrök pedig a rendőrfőkapitány előtt felesküdtek a hivatásukra. Az újdonsült rendőröket a parancsnok aláírásával és tulajdonosuk személyleírásával ellátott fényképes igazolvánnyal látták el, és rendszerint hat havi próbaszolgálat után került sor a véglegesítésükre. Ez idő alatt a rendőrtanoncok elméleti és gyakorlati oktatáson vettek részt. Még a világ­háború kitörése előtt, 1913 őszén az őrszemélyzet kiképzése hétfőtől szombatig minden délután fél négytől fél ötig tartott. E tanfolyamon Deák Péter főkapitány az új törvényekről és szabályokról, Farkas Ferenc alkapitány a kihágási és bünte­tő törvénykönyvről, Hajós Ferenc rendőrbiztos a piacrendészetről és a jelentések szerkesztéséről, Füredi János írnok az ipari, erdei és mezőrendőri kihágásokról, Fenyvesi Ferenc tűzoltóparancsnok a tűzrendészetről, dr. Goda Lipót rendőror­vos az elsősegélynyújtásról, dr. Kertész Lipót állatorvos az állategészségügyről, Fischl Sándor a bűncselekményekről és azok minősítéséről, valamint Jambrovics István rendőrtizedes a toloncügyről tartott előadásával ismerkedhettek meg a hallgatók.28 A háború négy esztendejében a rendőriskola nem működött, és csak 1918 decemberében indult újra, mikor ismét nagyszámú rendőrlegénység felvéte­lét határozta el a városi képviselőtestület. Ekkor az oktatás napi két tanórát vett 26 Szabályrendelet I. 33. p., Szabályrendelet II. 40. p. Ez utóbbi módosított szabályzat eltörölte a rendőrtisztek felvételére vonatkozó kitételt. 27 Z 1919. március 2. (54. sz.) 3. p. 28 Z 1913. szeptember 11. (209. sz.) 3. p. 256

Next

/
Oldalképek
Tartalom