Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Paksy Zoltán: Az Istóczy-féle antiszemita mozgalom tevékenysége a Délnyugat-Dunántúlon (1872–1884)
saiba, mint Zalaegerszegre, Keszthelyre és Perlakra, hol a lovasság számára már teljesen elkészült beszállásolási helyiségek is vannak, - vagy legalábbis Zalaegerszegre és Keszthelyre egy-egy század lovasság állandóan elszállásoltassék." Az eseményekben több visszatérő elem is megfigyelhető. Egyfelől látható, hogy többször falragaszok, plakátok szólították fel a lakosságot, ami egyértelművé teszi, hogy a háttérben szervezők álltak és nem csupán egy véletlen esemény fajult pogrommá (bár erre is volt példa). Nem tudjuk, hogy ezek a kezdeményezők kik voltak, kapcsolódtak-e Istóczy Győzőhöz vagy a mozgalom valamely központi figurájához, intézményéhez. A lényegen azonban ez nem változtat: a társadalom egy jelentős részében kialakult az antiszemita attitűd, rögzült a zsidó bűnbak sztereotípiája, s már készen álltak az antiszemita fellépésre, vagy egy ilyen mozgalom aktív támogatására is. Mindezzel párhuzamosan, az egyre szaporodó fizikai atrocitások mellett a társadalom egyre erősödő elégedetlenségét egy másik mozgalom is tükrözte, a kérvényezési mozgalom. 1881/82-ben a magyar törvények adta lehetőséggel élve, több feliratot intéztek törvényhatóságok vagy közösségek az országgyűléshez, amelyben a zsidókérdés egy-egy elemét érintették antiszemita tartalommal. 1881. december 29-én a szombathelyi püspökség vasvári esperesi kerületének papsága intézett országos visszhangot kiváltó kérvényt az országgyűléshez. A beadványban azt kérték az országgyűléstől, hogy az semmiképpen ne hagyja jóvá a polgári házasság javaslatát és törölje el az 1867. évi zsidóemancipációs törvényt. A kezdeményezés hátterében nyilvánvalóan ott állt Istóczy Győző is, hiszen a szülőfaluja illetve választókerülete is ide tartozott. Szembetűnő azonban, hogy a térség alsópapsága szinte kivétel nélkül felsorakozott az akció mögött. A vasvári kérvény „Mi, alulírottak, mint a Szombathely egyházmegyéhez tartozó vasvári alespe- aresi kerület lelkészi kara, úgy a haza és az egyház iránt tartozó kötelességeinket teljesíteni, mint a gondjainkra bízott nép erkölcsi üdve s anyagi jóléte előmozdítását eszközölni véljük azzal, ha a mélyen tisztelt képviselőházhoz az alábbi kérelmeket van szerencsénk intézni: A mélyen tisztelt kormány által már a múlt s a jelen országgyűlésen is beterjesztetett: „A keresztények és zsidók közt kötendő polgári házasságról" szóló törvényjavaslat. Minekünk, a kik általában ellentétes elvi állást foglalunk el a polgári házasság minden formái irányában, úgy vallás-erkölcsi, mint politikai s társadalmi szempontból, nem is említve azt, hogy a kötelező polgári házasság behozatala esetén az anyakönyvek vezetése költséges hivatalos apparátust tenne szükségessé, a mi az állami budget-et is szükség nélkül fölöslegesen terhelné s nem is említve azt, hogy a kötelező polgári házasság eltörlése mellett jelenleg még olyan 230
