Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Foki Ibolya: A városi önkormányzat működése Nagykanizsán, 1849–1900

államalkotó ereje, mert míg a műveltséget Nyugattól vette át, addig államalkotó erejét őshazájából hozta magával. Mert Magyarországot a legrégibb időktől a nemzetségek vénei és az általuk szabadon választott fejedelmek közös akarattal kormányozták" - mondotta, majd a király, Ferenc József érdemeit méltatta. A festmény leleplezése után Halis István árvaszéki előadó tanácsos foglalta össze Nagykanizsa történetét a honfoglalástól 1896-ig.

Ezután a díszközgyűlés határozatilag kimondta, hogy a millennium alkalmából maradandó emlékként a következő intézkedéseket foganatosítja:- Humanitárius megfontolásokból a városi szegényügyet még az év folyamán véglegesen rendezi.- A főgimnáziumi épületet kibővíti és a kor igényeinek megfelelően átalakítja.- A polgári leányiskolát a fiúiskolától elkülönítve felépíti.- Árvaházat hoz létre.- Sétateret létesít.- Városi könyvtárat és múzeumot alapít.- A városi tiszti, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet részére a millenniumi kiállítás meglátogatása céljából évi fizetésének 5 %-át útiköltségként biztosítja.- Az 1896-os évet a városi nyugdíjasok esetében 2 évnek számítja.- Emeli a városi alkalmazottak fizetését.- A városi pénztárból fizetett tanítóknak - az iskolaszék javaslata alapján - a millenáris kiállítás meglátogatására segélyt ad.195

Bár a fenti ígéretek - főként anyagi okok miatt - csak részben valósultak meg, e nevezetes nap még sokáig emlékezetes maradt a városlakók számára.

A századvég évei már a megfontolt takarékoskodás jegyében teltek. A város vezetői új bevételi források után kutattak. A javaslatok között felmerült az általános piaci helypénzszedés behozatala, vásárcsarnok építése, ingatlan átruházás, vétel és öröklés után átíratási illeték szedése is. Hangsúlyozták, hogy a javadalmak növelését „a közönségnek nagyobb megterheltetése nélkül" igyekeznek elérni.196 A cél a lakosságra kivetett városi pótadó csökkentése volt, már csak azért is, mert ez fontos szerepet játszott a választott testületek népszerűségének megőrzésében.

A városi költségvetési adatokat megvizsgálva is azt látjuk, hogy hasonló szempontok érvényesültek. 1898-ban a fontosabb jövedelmek a piaci helypénz- szedésből, a városi épületek bérbeadásából, községi fogyasztási pótadóból, valamint az erdőkből, legelőkből származtak. Emellett természetesen az olyan kisebb összegeket is megbecsülték, amelyek például a trágya és tenyészbika eladásból vagy a piactereken való italmérésből származtak. A kiadások közt ugyanebben

i* MNL ZML Nk. tan. ir. 1897:1078. sz.; ZK1896. május 23.1-2. p.

к* Vö. MNL ZML Nk. tan. ir. 1897:11213. sz.

219