Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Foki Ibolya: A városi önkormányzat működése Nagykanizsán, 1849–1900

Halis István árvaszéki előadó tanácsos munkája mellett történetírással és szép- irodalommal is foglalkozott, és ez idő tájt már számos értékes publikációt tudhatott maga mögött.

Vécsey nagy lendülettel látott neki a munkának, de Kanizsa régi fénykorát már ő sem tudta visszahozni. Az állandó pénzhiány a cselekvőképességet nagyon szűk korlátok közé szorította. így aztán hiába jöttek az államtól vagy más befektetőktől különböző beruházási ajánlatok, saját erőforrás híján vagy csak csekély önerő felajánlásával nem lehetett ezeket realizálni. További kölcsönöket már nem mertek felvenni, ugyanakkor a legtöbb középület kinőtte önmagát, átalakításra, javításra szorult. Ezeknek a sorsa aztán sok esetben csak a toldozgatás-foldozga- tás lett. A nehézségek ellenére Vécseynek azért sok mindent sikerült keresztülvinni. Elkészült a József-laktanya, új utcákat nyitottak, átépítették a központi iskolák épületét, bővítették a Hunyadi utcai és az egyik kiskanizsai iskolát. Megkezdődött a Rozgonyi utcai és a kiskanizsai Templom téri iskola építése is. A gimnázium újjáépítésével kapcsolatos nagyarányú tervek azonban egyelőre nem valósultak meg. Több gyár és üzem szintén az ő polgármestersége idején telepedett meg Kanizsán. Mindemellett a város külsőleg is sokat csinosodott.

A képviselő-testület és a tisztikar 1896-os újjáalakulását követően a városvezetés sok más településhez hasonlóan Nagykanizsán is kötelességének érezte Magyarország ezredéves fennállásának megünneplését. A képviselő-testület kebeléből ezzel kapcsolatban létrehozott millenniumi bizottság 1896. április 14- én tartotta első ülését. Tagjai között sok jeles személyiséget találunk Knorczer György Önkéntes Tűzoltóegyleti főparancsnoktól kezdve Sümegi Kálmánon, az Irodalmi és Művészeti Kör elnökén át, Pachinger Alajos főgimnáziumi igazgatóig. Az alakuló ülésen ezeket újabb, testületen kívüli személyekkel (további egyletek, iskolák, valamint az egyházak és a sajtó képviselőivel) egészítették ki. Az elnök Vécsey Zsigmond polgármester lett. A bizottság feladata volt az egy hónap múlva, 1896. május 17-én tartandó ünnepség teljes előkészítése és lebonyolítása.

A városi tanács pár nappal korábban felhívást intézett a lakossághoz, hogy „az ünnepély fénye és méltósága emelésére és az általános ünneplés külsőképpe- ni kifejezésére házaikat díszítsék és lobogózzák fel, este 8 órakor pedig házaikat, ablakaikat világítsák ki".

Május 17-én reggel az Önkéntes Tűzoltóegylet zenekara ébresztette a kanizsaiakat. Délelőtt 9 órakor a római katolikus plébániatemplomban hálaadó istentiszteletet mutattak be. Ezt követte a déli órákban a városbeli szegényeknek a Zöldfa vendéglő kerthelyiségében történt megvendégelése és megajándékozása. Ebben a helyi nőegyletek működtek közre. Közben 11 órakor a városháza nagytermében díszközgyűlés zajlott. Innen délután fél háromkor az ünnepség résztvevői együttesen a kórház előtti térre vonultak, ahol 32 emlékfát ültettek el. Kis217