Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Foki Ibolya: A városi önkormányzat működése Nagykanizsán, 1849–1900

közgazdasági, kulturális, községi és a képviselő-testület tárgyalása alá kerülő kérdéseket vitatni és azok megoldását illetőleg közhasznú reformok és intézmények életbeléptetését előmozdítani. A párt tisztán városi ügyeket szolgál kizárva működéséből minden közpolitikái irányzatot. Ezen cél elérésére értekezletek és indítványok tétele útján és azáltal törekszik, hogy szervezkedik és állást foglal, hogy a polgárok és ezek által választott képviselők törvény biztosította önkormányzati jogai a legalkotmányosabb alapon érvényesüljenek, hogy a közügyek legnagyobb nyilvánossággal előkészíttessenek, kellő időben köztudomásra hozassanak, megvitattassanak és tárgyaltassanak, hogy a választásokra nézve a polgárság és képviselő-testület legteljesebb részvétele előmozdíttassék, hogy a Nagy- és Kiskanizsa közötti ellentétek elenyésztessenek, s ha ez utóbbiaknak jogos magán vagy közérdekei forognak fenn, ezek minél előbb kielégíttessenek a többi lakosság nagyobb megterheltetése nélkül, helyes gazdasági és igazgatási rendszer által."169 A fenti törekvések valóra váltásához Hertelendyék a tettre kész, fiatal, mindössze 31 éves rendőrkapitányt nyerték meg vezéregyéniségnek.

Vécsey nagy reményekkel indulhatott a kampányban, hiszen a tisztújítást megelőző 1896. február 26-i képviselő-testületi választásokon pártja már jelentős sikert aratott. Jelöltjei mind a hét kerületben győztek, így az újonnan alakuló képviselő-testületben a 100 választott tag mandátuma közül 46-ot birtokoltak.170 A hét választókerülethez a következő utcák tartoztak:

I. A Zárda utca nyugati része, Zrínyi utca, Király utca, a Fő tér nyugati része az uradalmi épületekkel, a Magyar utca keleti és nyugati része a 628/712. számú házig, Báthory és Arany János utca, Árpád utca egészen az árokig és a Kinizsi utca nyugati része.

II. A Zárda utca keleti része, a Fő utca déli része a Sas-kocsmáig, a Széchenyi és Deák Ferenc tér, a Városház és Kazinczy utca a vasútig, az Iskola utca, a Takarékpénztár és Csengery utca Szentmiklósig,171 Hajcsár út és az abba torkolló névtelen utca, Batthyány és Nádor utca, Fürdő és Kisfaludy utca, Szemere és Kerti utca, a Szentgyörgyvári és Újvilág utca a Vásár térrel és a Potyli-malommal, a Bajza utca, a zárda és major az izraelita temetőig.

III. A Petőfi utca keleti része az Attila utca sarkától kifelé, honvédlaktanya, Honvéd utca, Attila és Rózsa utca, Teleki utca a Márkovics-féle háztól kifelé, Teleki utca a Halvax-féle háztól kifelé, a sánci major és a téglagyárak.

IV. A Kinizsi utca a Rákóczi utca sarkától a Fő tér keleti soráig, a Fő utca északi része a Koronaherceg utcával, a Petőfi utca nyugati része a Rákóczi utcáig, a Teleki utca a Berdin-háztól a Rózsa utcáig, Vörösmarty utca a Hertelendy-ház- tól a Berdin-házig, Sugár út, főgimnázium.

169 MNL ZML Nk. tan. ir. 1896:16110. sz.

170 ZK 1896. február 29. 3. p.; Barbarits 1929/B 86. p.

171A mai Miklósfa városrész.

210