Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Foki Ibolya: A városi önkormányzat működése Nagykanizsán, 1849–1900

ges kiadások teljesítéséről. A gazdálkodást tekintve a tanács „köteles a város érdekét mindenekfelett szem előtt tartani, s ezt a törvény korlátái között telhető- leg védeni, támogatni és előmozdítani ... A város jövedelmi forrásai telhetőleg legelőnyösebben felhasználtassanak, ... a kiadásokban a lehetőleg legnagyobb mérvű megtakarítások - anélkül, hogy a város érdeke veszélyeztetnék - eszkö­zöltessenek" - mondta ki az 1872-es szervezési szabályrendelet. Azt is hozzátet­te, hogy „a megállapított költségvetés szoros megtartásáért a tanács a felelős". A fentieket figyelembe véve a városi vagyont, amely főként ingatlanokból állt, elsősorban bérbeadás útján igyekeztek hasznosítani. A tanács feladatát képezte az adóösszeírás, -kivetés és -behajtás, az újoncozás végrehajtása, a közmunkák koordinálása, a katona elszállásolás, a neveléssel, oktatással kapcsolatos konkrét intézkedések, a szegények istápolása, az iparhatósági teendők ellátása. Neki kellett végrehajtania az árvaszéki határozatokat, felügyelnie az árvákra és gond­nokoltakra, halálesetkor pedig a hagyaték épségben maradására. О végezte a községi kötelékbe történő felvételt, törődött a városi intézetekkel és alapítványok­kal, a közvilágítással, az előfogatozással, a közegészségüggyel stb., ezenkívül a tanács fogadta fel a városi kezelő- és szolgaszemélyzetet is. Üléseit hetente egyszer tartotta, amelyek nyilvánosak voltak. Az üléseken a polgármester elnökölt, akadályoztatása esetén pedig az előadó tanácsos. A pol­gármesteren kívül a főjegyző, a rendőrkapitány és a tanácsosok rendelkeztek szavazati joggal. A tanácsüléseken egyeztek meg a képviselő-testület közgyűlése elé terjesztendő ügyekben, s a rendőrkapitány által saját hatáskörében hozott határozatok elleni fellebbezéseket is itt orvosolták. A város legfőbb tisztségviselője a polgármester volt. О képviselte a várost kifelé jogi és közigazgatási tekintetben. A testületi és tanácsüléseken végzett elnöki teendői mellett megállapította a tanácsosok és a segédszemélyzet munka­körét. Új hivatal felállításakor vagy egy korábbinak a megszüntetésekor a tanács­csal egyetértésben neki kellett javaslatot terjesztenie a képviselő-testület közgyű­lése elé. A képviselő-testület hozzá utalt határozatait végre kellett hajtania, s minden közgyűlésen az elmúlt időszak fontosabb eseményeiről be kellett szá­molnia. О hirdette ki a szabályrendeleteket és a testületi döntéseket, valamint engedélyezte a tisztségviselők szabadságát. A város kezelése és felügyelete alatt lévő pénztárakat bármikor megvizsgálhatta, és sürgős esetben a városi pénztár­ból bizonyos összeg erejéig utalványozhatott is. A második legfontosabb tisztség viselőjénél, a főjegyzőnél összpontosult az összes hivatali adminisztráció. О vezette a képviselő-testületi és tanácsülési jegy­zőkönyveket, fogalmazta meg a határozatokat, készítette a különböző felter­jesztéseket, jelentéseket, bonyolította a levelezést. Emellett kezelte a levéltárat, ellenőrizte az irodai személyzetet és őrködött a jegyzői pecsét megfelelő haszná­lata felett. 185

Next

/
Oldalképek
Tartalom