Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Foki Ibolya: A városi önkormányzat működése Nagykanizsán, 1849–1900

a számadások előzetes felülvizsgálatában is. A Jogügyi Bizottságot nevéből adódóan a jogi kérdések megvitatása céljából állították fel. Létszámáról nincs adatunk, csak annyi ismeretes, hogy a képviselő-testület ügyvéd tagjaiból alakult meg.115 1880-ig, a Kiskanizsával történt újraegyesülésig létezett egy ún. Közösügyi Bizottmány vagy más néven „Delegatio" is, amely a Nagykanizsa és Kiska- nizsa közt fennforgó vitás és egyéb ügyek elintézésére volt hivatott. Az egykor közös határ és vagyon elkülönítése kapcsán kibontakozó perből, majd az újra- csatlakozási tárgyalásokból kifolyólag különösen sok teendő keletkezett. A bizottmány tulajdonképpen egyfajta közös képviselő-testületként funkcionált, ahova mind Kiskanizsa, mind pedig Nagykanizsa saját képviselő-testülete delegált küldötteket,116 s üléseit éppolyan rendszerességgel tartotta, mint a két Kanizsa külön testületed17 A fentieket kiegészítette még az 1882-től fennálló Közegészségügyi Bizottmány,118 amely a városi orvossal karöltve őrködött az itt lakók egészsége fölött. Ezenkívül egy-egy speciális feladat megoldására sokszor létrehoztak különböző ideiglenes bizottmányokat. (Ilyen volt például 1872-ben a polgári fiúiskola felállítására vagy a gázvilágítás bevezetésére alakított bizottmány.119 De az egyes városi szabályrendeletek kidolgozására, a választók összeírására, a legtöbb adót fizetők lajstromának elkészítésére, szépítési és egyéb teendők elvégzésére stb. is jöhettek létre bizottmányok.)

A képviselőknek jó ideig külső helyszínen - például a főgimnázium rajztermében, tornatermében - kellett ülésezniük, mivel a városháza erre nem volt alkalmas. Már 1836-ban szűknek nyilvánították, 1866-ban pedig ezt írták róla: „olyannyira dűlőfélben van, hogy szakértők nyilatkozata folytán igen közeli veszélytől lehet tartani." Az új épület hosszas vajúdás után 1873-ra készült el. A hivatalok még az év novemberében beköltöztek, az ottani első közgyűlést 1874. október 23-án tartották.120

A második legfontosabb döntéshozó szerv, a tanács Nagykanizsa város egész területén elsőfokú közigazgatási hatóságként funkcionált. Mindazon ügyekben eljárhatott, amelyek nem voltak a képviselő-testület számára fenntartva, vagy amelyek nem tartoztak a polgármester és a rendőrkapitány szoros illetékességi körébe. A képviselő-testület által jóváhagyott költségvetés tételeihez igazodva mindenekelőtt gondoskodnia kellett a bevételek rendes befolyásáról és a szüksé115 MNL ZML Nk. Képv. test. jkv. 1872. április 29. 29-30. sz.

ll6Innen a „Delegatio" elnevezés.

117 MNL ZML Nagykanizsa Város Képviselő-testületének iratai. Bizottmányi ülések jegyzőkönyvei. Közösügyi Bizottmány.

118 MNL ZML Nagykanizsa Város Képviselő-testületének iratai. Bizottmányi ülések jegyzőkönyvei. Közegészségügyi Bizottmány.

119 MNL ZML Nk. Képv. test. jkv. 1872. április 29. 33. és 36. sz.

120 MNL ZML Nk. Képv. test. jkv. 1872. április 29. és 1872. június 6.; ZSK 1866. március 10. 2. p.; Kanizsai enciklopédia. Nagykanizsa, 1999. (Továbbiakban: Kan. encikl.) 340. p.

184