Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Foki Ibolya: A városi önkormányzat működése Nagykanizsán, 1849–1900

történt. 1850. október 15-től Wlassics Eduárdot főjegyzővé nevezték ki, az aljegyzői tisztség várományosa pedig az egyik városi tanácsnok, Szívós István lett.28

A Wlassics család tagjai, akik közül a későbbi kultuszminiszter, Wlassics Gyula is származott, ekkor már nem voltak ismeretlenek a kanizsaiak előtt. A pozsonyi születésű Wlassics Ferenc, kanizsai sóhivatali tisztviselő 1806. január 6-án 27 évesen vette feleségül a neves kanizsai családból származó, 17 éves Chinorány Magdolnát. 1807 és 1811 között két fiuk és két lányuk született Kanizsán. Innen az apát a pesti sóhivatalhoz helyezték, majd 1814-ben soproni királyi harminca- dossá nevezték ki. Ott született 1815. április 24-én Antal, majd másfél év múlva, 1816. szeptember 6-án Eduárd nevű fiuk, akik édesanyjukkal visszaköltöztek Kanizsára. Az anya korai halála miatt az árvákat a városban élő anyai nagyanyjuk nevelte. Antal és Eduárd is ügyvédi oklevelet szerzett. Antal hamarosan bekapcsolódott a zalai ellenzék iparpártoló mozgalmába.29 Amikor 1844. december 6-án megalakult a kanizsai Védegylet, Wlassics Antalt annak jegyzőjévé választották. A császári titkosrendőrség jelentései szerint apósa, Tárnok Alajos az egylet legbuzgóbb tagjai közé tartozott. A Védegylet 1845 elején takarékpénztár létrehozását határozta el. Az előkészületek lebonyolítására választott bizottságban Csány László, Chernél Ignác és Spánier Ferdinánd mellett ott találjuk Wlassics Antalt és Tárnok Alajost is.30 Eduárd tevékenységéről kevesebbet tudunk, de a testvérbáty csatlakozása az ország javáért termi akarók táborához és az őt körülvevő társadalmi közeg - a szellemi, társasági élet meghatározó képviselői, a városban élő liberális elit egésze mind a Védegylet körül csoportosult31 - nyilván őrá sem maradt hatástalan. Bizonyára nem véletlen, hogy ő is részt vett a végül 1845. augusztus 2-án megalakult takarékpénztár választmányának munkájában. Ugyanebben az évben ő lett a város aljegyzője, s egészen 1849 végéig ellátta ezt a feladatot.32 A szabadságharc alatt a Dráva-vonal védelmének megszervezésekor az 1848. június 23-án Nagykanizsán összehívott gyűlésen Tóth Lajos akkori főjegyző buzdító szavai hatására bátyjával, Antallal együtt - aki egyébként a forradalom idején Csány László dél-dunántúli kormánybiztos mellett dolgozott titkárként - ő is beállt a kanizsai nemzetőrség önkéntesei közé.33 Ennyi forradalmi szerepvállalást

28 MNL ZML Cs. Kir. Megyehat. 1850. XX. A 3888. sz.

29Kunics Zsuzsa: A Wlassics család és Nagykanizsa. In: Wlassics Gyula és kora, 1852-1937. Szerk. Kapiller Imre. Zalaegerszeg, 2002. /Zalaegerszegi füzetek 8./ (Továbbiakban: Kunics) 36-37. p.

30 Molnár András: Védegylet Nagykanizsán. Adalékok az Országos Védegyesület kanizsai osztályának történetéhez, 1844-1846. In: Zalai Múzeum 7. Szerk. Kunics Zsuzsa. Zalaegerszeg, 1997. (Továbbiakban: Molnár) 123-125. p.

33 Uo. 125. p.

32 Halász 408. p.; Barbarits Lajos: Nagykanizsa a szabadságharcban. In: Magyar városok monográfiája. Nagykanizsa. Budapest, 1929. (Továbbiakban: Barbarits 1929/ A) 60. p.; a takarékpénztárról: Tripammer Gyula: Adatok a Nagykanizsai Takarékpénztár Részvénytársaság ötvenéves fennállásának történetéből. Nagykanizsa, 1895. (A kötetnek nincs oldalszámozása.)

33 Kunics 38. p.; Hermann - Molnár 1. köt. 62. p.

161