Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Hudi József: A balatoni fürdőkultúra kialakulása a 18–19. században (1783–1914)

Az északi (zalai) part mintafiirdője: Balatonfüred

A 20. század elején Balatonfüred a legismertebb és leghíresebb balatoni fürdőnek számított, amely egyszerre volt gyógyforrásokkal rendelekező kiváló klimatikus gyógyhely és balatoni fürdő.25 A községtől elkülönülő fürdőtelepen az első világháború előtt már mintegy 230, túlnyomórészt katolikus lakos élt.26 Az európai színvonalú gyógyintézetben alkalmazott szénsav- és iszapfürdőket, savó-, tej-, szőlő- és Kneipp-kúrát, svédgimnasztikát a legkülönfélébb betegségekre ajánlották: kezdődő idegbántalmakra és kezdődő tüdővészre, vérszegénységre, étvágytalanságra, légzőszervi megbetegedésekre.

A kényelmesen berendezett melegfürdőkben a legnagyobb szénsavtartalmú forrás vizét gőzzel felmelegítve használták a cínezett vörösrézből készült Schwarz- rendszerű kádakban. Konyhasó hozzáadásával a fürdőt szívbántalmak, sápkór, kevésvérűség és idegbántalmak kezelésére ajánlották.

A kellemes klíma előnyeit kihasználva ekkoriban kezdték téli üdülőhellyé fejleszteni abban bízva, hogy „pár év múlva bizonyára százan meg százan keresik fel majd, hogy bajukra gyógyulást, s unalmukban mulatságot találjanak itt."27

A vendégek a fürdőtelepi szállodákban, villákban és magánlakásokban több mint 1000 szobát tudtak foglalni. Szobafoglalás és felvilágosítás ügyében a fürdőfelügyelőhöz lehetett fordulni, aki a bélyeggel ellátott válaszborítékban készséggel megadta a választ.

Az étkezést az éttermekben a hagyományos table d'hőte módon és pensió- rendszerben is meg lehetett oldani. A viszonyokról sokat elárul a fürdőismertetés, mely szerint itt „az árak a fővárosi áraknál valamivel olcsóbbak."28 Siófokon egyedül a gyógy- és zenedíjat tartották a vendégek magasnak, a többi ár a kínálat színvonalához képest mérsékeltnek számított.29

„egygyermekrendszer", amely „irtózatos hanyatláshoz" vezetett. (Uo. 110.) - A Balaton-kultusz, balatoni identitás megalapozását szolgálta a Balaton rendszeres tudományos kutatásának megindítása (1891), melyet Lóczy Lajos kezdeményezett és irányított. Ennek keretében a történelmi múlt emlékeit is sikerült feltárni. Békefi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Bp., 1907.

25 Forrásunk alapja: Kardos-Simalya 1907. 151-170. p. A továbbiakban csak idézetek esetén hivatkozunk rá.

26 A Pannonhalmi Szent Benedek Rend névtára az 1909-1910. tanévre. Győr, 1909. 62. p. A telepen 189 katolikust, 26 reformátust, 9 evangélikust és 5 izraelitát tartottak nyilván. A katolikus közösség Paloznak filiájának számított, az expositurát 1788-ban hozták létre.

27 Kardos-Simalya 1907.166-167. p.

28 Uo. 168. p.

29 „Meseként kangzik: Siófok pompában és fényben Ostende-del, Schwingennel, Truoville-lel versenyez és emellett az árak mesésen olcsók; pedig eleven valóság ez." - N. N.: A magyar tenger mellett. In: Esztergom és Vidéke 1893. június 25. 2. p.

147