Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Molnár András: Balatoni nyarak a reformkorban. Időjárási anomáliák Balatonfüreden, 1831–1847

termett és íztelen volt, a téli gyümölcs pedig korán elrothadt. A „szőlőgerezdek, kivált köves helyeken, erőltetve és időnek előtte megértek", ezért abban az évben már szeptember elején elkezdődött és korán befejeződött az egyébként kivételesen jó termést hozó szüret.15

Miközben a környékbeli gazdálkodók természeti csapásként élték meg a forró, aszályos nyarakat, az 1830-as, 1840-es években melegebbre és szárazabbra forduló klíma egyértelműen kedvezett a balatonfüredi fürdőkultúra fellendülésének. A fürdőorvosi jelentések is azt tükrözik, hogy a „szép, kellemetes, csendes, nagyon is száraz és meleg" nyarakon mind többen kerestek felüdülést Balaton- füred fürdőtelepén, mely az 1834. évi, hőség okozta tűzvész után néhány év alatt újjáépült. A reformkor évtizedeiben immár nemcsak a zárt gyógyvíz-fürdő, hanem a balatoni „hidegfürdő" is egyre több vendéget vonzott Balatonfüredre, mivel mind a levegő, mind a víz hőmérséklete emelkedett, és így a tó vize még alkalmasabbá, még kellemesebbé vált a fürdőzésre.16

15 MNL ZML Mikrofilmtára. A káptalantóti római katolikus plébánia anyakönyvei. A káptalantóti plébánia História Domusa, 1834.

16 Vö. Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1988. (Zalai Gyűjtemény 28.) (Szerk. Bilkei Irén) Zalaegerszeg, 1989. 109-134. p.

121