Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Vándor László: Hasan aga krónikája. Adatok az egerszegi és a környékbeli végvárak 1664. évi pusztulásához
HASAN AGA KRÓNIKÁJA ADATOK AZ EGERSZEGI ÉS A KÖRNYÉKBELI VÉGVÁRAK 1664 ÉVI PUSZTULÁSÁHOZ Vándor László: Zala megye területe a 16. század első harmadától a 17. század utolsó évtizedéig a török ellen vívott küzdelem hadszíntere volt. Szulejmán szultán 1532. évi, Kőszegnél elakadt hadjáratát követően, az 1540-es évektől 1600-ig főleg Dél-Zala, Kanizsa 1600. évi eleste után pedig az egész megye lakossága szenvedett a folyamatos kisebb nagyobb harci cselekményektől, az erőszakos adóztatástól. Míg a végvári harcokkal kapcsolatos eseményekkel, az adóztatással, és a végvárak közül is többel foglalkoztak a kutatók, addig furcsa módon a megyét érintő két legjelentősebb hadjárat - a már említett 1532-es és az 1664-es események - története, amikor az oszmán főseregek vonultak át a térségen, néhány epizódtól eltekintve, kimaradt az érdeklődésükből. Míg az 1532-es időszakról szinte semmit nem tudunk, addig az 1664-es év eseményeiből sokat ismerünk. Zrínyi Miklós téli hadjárata 1664. január-februárban felcsillantotta a reményt, hogy Dél-Zala több mint hat évtized után levetheti a török rabigát. A visszafoglalt Babócsán és Berzencén hagyott őrség Kanizsa várának elszigetelését jelentette a török hátországtól. De a remények hamar elszálltak. Kanizsa eredménytelen ostroma, majd Zrínyi-Újvár eleste ezt az álmot semmivé foszlatta. A török hadjárat záróeseményei, a szentgotthárdi csata és az azt követő vasvári béke a történeti szakirodalomban sokszor tárgyalt és részleteiben is ismert. Legutóbb a 350. évforduló kapcsán a legújabb kutatási eredményekkel is megismerkedhettek az ezen időszak iránt érdeklődök. De van ebben az eseménysorban egy periódus, melynek történései jórészt mindmáig homályban maradtak, még a korszak kutatói számára is: azok a napok, amikor a Zrínyi-Újvárt elpusztító török sereg Kanizsa vára alól a Rábáig vonult. Ez az időszak számos kutatónak csak egy epizód a nagy események között. A magyar hadtörténet legutolsó összefoglalása ezt egy mondattal intézi el.1 Pedig minden, ami ekkor történt, mind a végvárakkal, mind a Zala megye történetével foglalkozóknak fontosak. Ez a mintegy tíz nap a zalai végvidék várainak és a vármegye településeinek egyik legnagyobb pusztulását hozta, és ez a rövid időszak maradandó nyomokat hagyott nemcsak az elfoglalt, elpusztított erősségekben, hanem a sereg vonulásának útjába eső településeken is. 1 Magyarország hadtörténete I. Szerk.: Borús József, Budapest, 1984. 286. p. 21
