Hermann Róbert: Választási küzdelmek a reformkori Zala megyében (1834 -1847) - Zalai gyűjtemény 79. (Zalaegerszeg, 2015)
Válogatott dokumentumok 1834–1847 - Követválasztás, 1847
állítá fel, és egyenesen szuronyok között kellett a rendeknek ügyeiket végezni.967 Fájdalmas dolog, midőn az ember magyarban találja ellenségét a magyarnak. És ez az, mi különösen jelen korszakban a rendeknek figyelmét megérdemli, hogy őrködjenek a megye és ország eddig megőrzött szabadsága felett. Osztozik az előtte szólók véleményében, de neki az nem elég, hanem be kell jelentenünk az országgyűlésnek, s nemcsak ezt, hanem a testvér megyék sérelmeit is. Adjuk utasításul követeinknek, hogy sem a főispánnak, sem a helyettesnek a megye határozata nélkül soha, semmi esetben a status ellen karhatalmat alkalmazni szabad ne legyen. Mi szülte Magyarországnak majd ezred év ótai fennállását? Bizonyosan nem a kormánynak felettünk őrködő s jobb rendet behozni kívánó szándoka, hanem a nemzetnek erős önállása, az önkormányzás rendszere. Amely nemzet maga magának parancsolni nem tud, azt katonaság féken tartani nem fogja. Nem gúnya-é a szabadságnak, hogy múlt tisztválasztásunkat szuronyok közt tartottuk? Nem gúny-é, nem nevetség-é, midőn 4-5000 nemes együtt van, annak fékezésére egy pár száz szurony van kiállítva? Mert ha azon tömeg magának parancsolni nem tud, akkor annyi katona mit sem használ. Nincs szebb szabadság, mint az önkormányzási rendszer; ezt óvjuk, és míg ezt fenntartani tudjuk, addig ne féljenek a rendek, hogy rajtunk akárminő erőszak is diadalmaskodjék. Vélekedése az: ezen sérelmet, és nemcsak a magunkét, hanem a testvér megyékét is az országgyűlés elébe terjesszük. Lehetetlen szó nélkül hagyni, mit a méltóságos úr mondott; elismerte tudniillik, hogy az ezredesnek írt pedig egy héttel előbb, az ezredes ide rendelt egy kapitányt, kivel a méltóságos úr értekezett, annyi tehát igaz, hogy a méltóságos úr akaratából jött ide a katonaság. Már Mária Teréziától fogva a katonaság elhelyezése egyenesen a megyék hatásköréhez tartozik, nem pedig a főispánokéhoz vagy a helyettesekéhez. így miután az első alispán úr, mint a megyének és adminisztratiónak főnöke elmellőztetett, a katonaság megállíttatott, útjából kitéríttetett, sőt a város határszélén ellenünk hadirendben fel is állíttatott, addig mi nem tanácskozhatunk, míg a katonaság innét el nem takarodik, s mivel Öméltósága más helyre rendelte a katonaságot, ami kára van a házipénztárnak, azt fizesse meg. Hertelendy György: A méltóságos úr azon kezdette előadását, hogy a rendekkel értekezni akart, és fájdalommal veszi Öméltósága, hogy a rendek közül a confe- rentiára senki sem jelent meg. Szóló is, az igaz, mihelyst megérkezett, meglepetve vette a méltóságos úrnak meghívását conferentiára; újságképp tűnt fel előtte, nem az, hogy conferentia lesz, hanem mert annak tárgyát elgondolni nem tudá. Tisztválasztáskor természetesnek tartja a conferentiát, sőt szükséges is a tisztvise967 Utalás a fegyveres karhatalommal 1845 augusztusában Hont vármegyében, 1845 decemberében pedig Bihar vármegyében történt visszaélésekre. 264
