Hermann Róbert: Választási küzdelmek a reformkori Zala megyében (1834 -1847) - Zalai gyűjtemény 79. (Zalaegerszeg, 2015)

Válogatott dokumentumok 1834–1847 - Követválasztás, 1843

Mi tehát a betegeket orvosi ápolásra bízva, a kellő felvilágosítás megszerzése végett ezen most nevezett nemes személyeknek 1., 2., 3., 4., 5. és 6. szám alatti nyilatkozásaikat kivevén, és a 7-ik szám alatti kehidai tanúkat hit alatt kihallgat­ván, ezek bemondásaibul tapasztaltuk, hogy folyó 1843-ik esztendei április 3-ára, főleg az országgyűlési követutasítással foglalkozandó ezen Zala megyei közgyü­lekezetre, s különösen a háziadó elvállalásának ellenzése végett a felizgatott ne­messég nagyobb számmal megjelenni kívánván, vitai helységbeli nemesek április 3-án Zalaegerszeg felé irányzott útjokban Nemesbükön megállapodtak, s ezen helységbeli nemeseket is az eljövetelre buzdítván, előre Kehidáig elmentek, hol a faluvégnél a nemesbükieket bevárták, kik közül is nemes Kun Gábor, Kun Péter és Tóth János pisztolyokkal valának ellátva, melyeket a faluba érkeztekkor tekin­tetes Deák Ferenc úr épületjei körül, és udvarába erányozva kisütvén, útjok ha­ladtában Kapornakon karmacsi és több helységbeli nemesekkel egyesülvén, mi­előtt Zalaegerszegre beértek volna, tekintetes Hertelendy Károly és Rumy Károly táblabíró urak elejbök kijővén, őket elveik elfogadására felszólították, mely köz­ben a nemesség csoportozatában egy pár pisztolydurranás is hallható vala. Az napon este Kun Péter idősb Bogyay József szolgabírájához menvén, mint­hogy ez kitudta, hogy Kun Péternél pisztoly légyen, azt tőle elvette, s csak gyűlés után adá néki vissza. Az április 4-ki, minden fizetést megtagadó gyűlésnek végzése után a nemes­ség Zalaegerszegrül szétoszolván, jelesen a nemesbükiek és vitaiak útjokat haza­felé több kisebb csoportok hozzájok csatolásával Kapornakon keresztül folytatták, hol is főleg Kun Péter ingerkedésére puskapor vásárlásra fejenként egy krajcárral adózván, elhatároztatott, hogy útjokban öröm lövéseket tegyenek, mi meg is tör­ténvén, és elsetétedvén, mielőtt ezen nemesek Kehidára értek volna, a falunak nyugati végén megállapodának, s Kun Péter azon ötlete, hogy Kehidán örömlö­vések történjenek, azért, mert nem sikerült, mit Deák Ferenc akart, elfogadtatván, a csapat különbféle gúnyénekek, kiabálások és Deák Ferenc táblabíró úr lakháza felé irányzott lövések közt előre haladott, s ezután útjokat tovább folytatván, a kovácsműhely előtt a szőlejébül hazatérő kehidai Léránt Károllyal találkoztak, s leverése után Kun Gábor a puskáját elvette, mire a bátorságra ügyelő, s a garáz­daságok eltávolítására felállított, a nemességet a lövöldözésért megintő kehidai két éji őröket támadván meg; eközben megtörtént, hogy nemes Kun Gábor ke­hidai Léránt Károlynak elébb elvett puskájával a rendre és békés távozásra in­tő Mészáros József őrt fertelmes káromlások között Major József szeme láttára agyonlőtte, mit a kehidai lakosok is meghallván, ezek és a nemesek közt az in­gerültség és verekedés általános lett; ez azonban soká nem tartott, mert a ne­messég megszaladván, közülök a fentebb érintett hat egyének elfogattattak és letartóztattak. 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom