Hermann Róbert: Választási küzdelmek a reformkori Zala megyében (1834 -1847) - Zalai gyűjtemény 79. (Zalaegerszeg, 2015)
Bevezetés - Zala vármegye országgyűlési követválasztásai és tisztújításai, 1834–1847
heves politikai összecsapás ürügyéül ekkor a nemesi adózás bevezetésének terve szolgált. Az érdekegyesítésre törekvő magyar liberális reformerek ugyanis azt kívánták elérni, hogy a közteherviselés megvalósításának első lépéseként a nemesség is járuljon hozzá a vármegyék költségeinek fedezésére szolgáló háziadó fizetéséhez. Az elképzelést magáévá tette az országgyűlési választásra készülő zalai ellenzék, Deák Ferenc pedig kijelentette, hogy csak akkor vállalja el a követséget, ha Zala megyében is megszavazzák a nemesi adófizetést.25 Csány László ebben a helyzetben azt javasolta, hogy - a korábbi szokástól eltérően - előbb egy szűkebb körű közgyűlésen tárgyalják meg a vármegye politikai alapelveit és céljait meghatározó országgyűlési követutasításokat, majd ezek elfogadást követően, egy másik közgyűlésen kerüljön sor a nagyobb választói tömegeket vonzó követválasztásra.26 A zalai liberálisok elfogadták Csány javaslatát, és arra készültek, hogy viszonylag szűk körben, a hivatalviselő helyi értelmiségiek befolyását érvényesítve próbálják elfogadtatni a nemesi adófizetést Zala vármegye közgyűlésén. A megye követutasításokat kidolgozó, népes választmányának 1843. március 20-án kezdődött ülésén látszólag a politikai ellenfelek is elfogadták (vagy legalább is nyíltan nem ellenezték) a háziadó fizetését, valamint a nemzeti közpénztár felállításának, a közlekedés, a kereskedelem és a népnevelés fejlesztésének a nemesi tehervállalásra alapozott tervét, a kulisszák mögött azonban széleskörű kampány kezdődött e tervek, illetve Deák Ferenc megbuktatására.27 Csány és a zalai liberálisok nem tudhatták, hogy a kormány és a klérus képviselői 1843 tavaszán titkos értekezleteken állapodtak meg arról, miszerint minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni a legveszélyesebbnek vélt ellenzéki vezetők (köztük elsősorban Deák Ferenc) követté választását és a liberális követutasítások elfogadását, annak érdekében, hogy lojális, konzervatív többség legyen az országgyűlésen.28 A kormánypárti választási kampány költségeit Zala megyében Kopácsy József esztergomi érsek, Zichy Domokos gróf, veszprémi püspök és Bezerédy Miklós veszprémi kanonok biztosították,29 azok az egyházi vezetők, akik az 1840-es évek elejének egyházügyi vitái során, elsősorban a vegyesházas25 Az 1843. évi zalai követválasztás eseményeinek korábbi összefoglalásai: Kónyi Manó 1903. 2. köt. 1-54. p.; Ferenczi Zoltán 1904. 1. köt. 420-426. p.; Molnár András 1987. 47-59. p.; Molnár András: „Deák Ferenc nékünk nem királyunk!" Az 1843-as zalai követválasztás anatómiája. In: Skandalum. Magyar közéleti botrányok 1843-1991. (Összeáll. Gerő András) Bp., 1993. 9-26. p.; Molnár András 2011/a. 689-710. p. 26MNL OL H 103.19. d. Csány László levelének fogalmazványa Deák Ferenchez, Berki, 1843. január 8. Közli: Csány László reformkori iratai 64-68. p. 27 Pesti Hírlap 1843. április 23. (241. sz.) 267-268. p.; Pesti Hírlap 1843. április 30. (243. sz.) 286-287. p.; Világ 1843. április 1. (26. sz.) 204. p.; Ferenczi Zoltán 1904.1. köt. 368-369. p. 28 Varga János: A kormányszervek előkészületei az 1843. évi diétára. In: Századok 1980. 5. sz. 727- 748. p. 29 Molnár András 2011 /a. 691-694. p. 14
