Hermann Róbert: Választási küzdelmek a reformkori Zala megyében (1834 -1847) - Zalai gyűjtemény 79. (Zalaegerszeg, 2015)
Bevezetés - Zala vármegye országgyűlési követválasztásai és tisztújításai, 1834–1847
ságok megáldásának ügyében élésen szembekerültek Deák Ferenccel, illetve a Deákot támogató, vallásszabadságot hirdető zalai reformerekkel.30 A katolikus klérus 1843 tavaszán Zala megyében jelentős összegekkel támogatta a nemesi adófizetést ellenző konzervatív politikai erők szervezkedését. A helyi liberálisok ellenfeleinek korábbi vezetője, Hertelendy Károly ekkor a háttérbe húzódott (nem vállalta nyíltan a konfrontációt), és a kisgörbői birtokos, Forintos György táblabíró (egy korábbi, hivatali visszaélések miatt elítélt megyei főszolgabíró) lett a nemadózó zalai kisnemesek kortesvezére. Forintos pártja saját tisztújítási céljainak rendelte alá az adózás ügyét és Deák követségét, amikor elfogadták a klérus anyagi támogatását. E párt vezetőiül szegődött korábbi, bukott és sértett megyei tisztségviselőknek csak ürügyül szolgált az adózás kérdése, hogy elszenvedett sérelmeikért visszavághassanak, és e kérdést eszközül használták, hogy maguk mellé állítva az adóterhektől tartó kisnemességet, megbuktassák a megye liberális tisztikarát. Csányék kezdetben nem érzékelték a Forintos-párt szervezkedésében rejlő veszélyt, és március végén, amikor rájöttek, hogy nem fog beválni a korteskedést mellőző taktikájuk, már sem idejük, sem pénzük nem volt a liberális tábor kellő mértékű mozgósítására.31 Forintos György és társai mintegy 1600, adózás ellen felhecceit zalai kisne- mest vezettek be 1843. április 4-én Zalaegerszegre, a megye országgyűlési követutasításait tárgyaló közgyűlésre. Az ingerült tömeg alig engedte szóhoz jutni az adófizetés igazságosságát és szükségességét indokolni próbáló helyi liberális politikusokat, és leszavazta a háziadó elvállalását, valamint a követutasítás adófizetéssel összefüggő valamennyi követelését. A győzelemittas nemadózók egyik, hazafelé tartó csoportja aznap este Kehidán rálőtt Deák Ferenc kúriájára, meggyilkolt egy kehidai éjjeliőrt, majd összeverekedett a falujuk védelmére összefutó helybeli jobbágyokkal. A tömegverekedésnek egy további halott, és több súlyos sérült esett áldozatául.32 Ezek után Deák Ferenc meg sem jelent Zalaegerszegen, a három héttel később, 1843. április 24-én tartott zalai követválasztáson, hanem levélben tudatta az alispánnal, hogy ilyen körülmények között, adott szavához híven, nem vállalhat követséget. Deák visszalépését követően sem korábbi követtársa, Flertelendy Károly, sem senki más, arra érdemes és felszólított helyi politikus nem vállalta a követté jelölést, ezért a közgyűlés „kedvezőbb időre" halasztotta el a követválasztást. Május 22-én ismét megkísérelték a követválasztást, de ekkor sem akadt egyetlen személy sem, aki vállalta volna megyéje országgyűlési képviseletét. így fordulha30 Fazekas Csaba: Deák Ferenc egyházpolitikája a reformkorban. Bp„ 2008.123-129. p. 31 Molnár András 1987. 50-54. p 32MNL ZML kgy. jkv. és kgy. ir. 1843:1007., 1843:1036-1037.; Pesti Hírlap 1843. április 6. (236. sz.) 225. p., Pesti Hírlap 1843. április 13. (233. sz.) 243-244. p.; Világ 1843. április 12. (29. sz.) 227. p.; Kónyi Manó 1903. 2. köt. 4-8. p.; Ferenczi Zoltán 1904.1. köt. 370-372. p. 15
