Hermann Róbert: Választási küzdelmek a reformkori Zala megyében (1834 -1847) - Zalai gyűjtemény 79. (Zalaegerszeg, 2015)

Válogatott dokumentumok 1834–1847 - Tisztújítás, 1840

egyike hanyag, és sem alkalmassággal, sem tapasztalattal nem rendelkeznek, igen nagy költség-ráfordításra kerül sor, és azon párt, amely felülkerekedik, dönti el a tisztújítást; megtörténhet, hogy a Csány-féle,316 amelynek szándéka a tisztvi- selőség tagjait megtartani hivatalukban, négyszer annyi támogatót nyer, mint amennyit a Rumy-féle párt számlál. Ám mivel Rumy belátta, milyen kevéssé bol­dogulhat, szeptember 30-án a tisztújítás előtt, főképp Deák Ferenc tanácsára, ön­ként visszalépett, amely visszalépésnek az lett a következménye, hogy a tisztújítás a legkisebb zavar nélkül ment végbe. Mindkét alispánt, Kerkapolyt (protestáns) és Csillaghot317 közfelkiáltással erősítették meg hivatalukban. Ugyanígy vala­mennyi főszolgabírót, kivéve Rumyt, akinek helyére közfelkiáltással Csány Elek lépett. A többi tisztségben kevés változás történt, miután a főispán, Batthyány Imre gróf, a jegyzőséget megerősítette. Az egész tisztújítás közfelkiáltással tör­tént, s alig 3 órán át tartott. [Cenzúra] Az október 1-jei közgyűlésben a főjegyző jelentette, hogy a zalaegerszegi könyv­nyomda magasabb rendeletek következtében megtagadta, hogy a követek jelen­tését318 előzetes cenzúra nélkül nyomda alá adja; következőleg a megyének ez ügyben meg kell tennie a további intézkedéseket. Erre Deák azt válaszolta, hogy ha ez esetben csupán egy magánmunka kinyomtatásáról lenne szó, akkor ő az országgyűlésileg kimondott alapelvek minden sérelme nélkül munkáját cenzúra alá adná; azonban amikor egy hatóságról van szó, ez óriási hátrányok nélkül nem vetheti magát alá a cenzúrának. Ezért nem lát egyéb megoldást, mint azt, hogy mind őfelségéhez felírjanak, mind pedig az ügyet sérelemként a következő or­szággyűlésre előjegyezzék.319 Ugyanezen Deák javasolta még a tiltakozást Med- nyánszky bárónak,320 az elmúlt országgyűlés V. törvénycikkében321 a cenzúra­kollégium elnökeként történő megnevezése ellen, miután ezen hozzátételen a koncertáció322 során átsiklottak, nehogy ezen körülmény elhallgatását a cenzúra 316 Csány László féle. 317 Kerkapoly István első alispánt és Csillagh Lajos másodalispánt. 318 Zala vármegye országgyűlési követei, Deák Ferenc és Hertelendy Károly - Deák által tollbamon­dott - záró követjelentését az 1839-1840. évi országgyűlésről. 319 Zala vármegye 1840. szeptember 28-ai közgyűlésének határozata erről: MNL ZML kgy. jkv. 1840: 2285. (35-37. p.) 32° Mednyánszky Alajos báró (1784-1844), konzervatív politikus, kormányhivatalnok. 321 Az 1840. évi 5. törvénycikk a büntető- és javítórendszer kidolgozásával megbízott országos vá­lasztmányról rendelkezett. 322 A törvények szövegének kinyomtatás előtti átvizsgálása, revíziója. A Kancellária dietális bizottsá­gának concertatió-ügyéről bővebben: Varga János: Kereszttűzben a Pesti Hirlap. Az ellenzéki és a kö­zéputas liberalizmus elválása 1841-42-ben. Bp., 1983.14-15. p. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom