Hermann Róbert: Választási küzdelmek a reformkori Zala megyében (1834 -1847) - Zalai gyűjtemény 79. (Zalaegerszeg, 2015)
Bevezetés - Zala vármegye országgyűlési követválasztásai és tisztújításai, 1834–1847
a liberálisok most határozott visszavágásra, hatalomátvételre készültek. A politikai feszültséget és személyes ellentéteket jelezte, hogy a tisztújítást megelőző hetekben több helyütt véres összetűzésekre, verekedésekre került sor a szembenálló kortesek között.38 Zala vármegye tisztújításának reggelén, 1847. június 15-én a főispáni helyettes szállásánál, a zalaegerszegi kvártélyház előtti téren sorakozott fel a választásra érkezett több ezer nemes. Az egymásnak feszülő táborokat a Körmendről idevezényelt császári királyi lovasság dupla kordonja választotta el egymástól. A megye politikai elitje Festetics szállásán gyűlt össze, és az adminisztrátor sajnálkozva állapította meg, hogy közülük mindössze négyen-öten tartoztak a konzervatívok közé. A tisztújítás kezdetén a mindkét párt által támogatott Kerkapoly Istvánt közfelkiáltással választották meg első alispánná, a másodalispáni tisztségre azonban négy jelölt is volt, és közülük a liberális választók Csillagh Lajos, a konzervatívok pedig Bogyay Lajos nevét skandálták. Mivel az adminisztrátor hosszas mérlegelés után sem tudta (vagy merte) kimondani a konzervatív tábor többségét, bízva a voksolás konzervatívokra nézve kedvező kimenetelében, szavazást kívánt elrendelni. Erre iszonyú lárma tört ki Festetics szállásán, és az ellenzék hangadói hevesen követelték a szavazás visszavonását. A főispáni helyettes egy ideig állta a sarat, és a fenyegetések dacára kiakasztotta az ablakba a „votum", azaz „szavazás" feliratú táblát. Ez azonban csak olaj volt a tűzre, és az ellenzék még indulatosabban támadt az adminisztrátorra. Ekkor Császár Ferenc táblabíró, a Hétszemélyes Tábla zalai származású előadója, aki a konzervatív párt megerősítésére érkezett a megyébe, a választás helyszínétől távol maradó Bogyay Lajos meghatalmazottjaként kijelentette, hogy Bogyay ilyen körülmények között visszalép a jelöléstől. Festetics ezt nem tartotta elegendőnek, és küldöttséget indított a Zalaegerszeggel szomszédos Csácsban tartózkodó Bogyayhoz, hogy megtudja a szándékát. Mivel az ingerültség ezután sem szűnt meg, sőt, csaknem a tettlegességig fajultak az indulatok, Császár Ferenc ismét Festeticshez fordult, megismételve, hogy „Bogyay lelép". Az ellenzék ezt hallván, még erőteljesebben követelte Festeticstől, hogy hozza nyilvánosságra a Császár által mondottakat. A főispáni helyettes végül engedett a nyomásnak, és kénytelen-kelletlen bejelentette az utcán zajongó választóknak, hogy Bogyay visszalépett, ezért ellenjelölt hiányában a liberálisok jelöltje, Csillagh Lajos lesz a másodalispán.39 38Molnár András 1990. 204-205. p.; Molnár András: „Vágtatók" és „fontolva haladók". Politikai érdekcsoportok hatalmi konfliktusai a reformkori Zalában. In: Társadalmi konfliktusok. (Rendi társadalom - polgári társadalom 3.) (Szerk. Á. Varga László) Salgótarján, 1991.194-195. p. 39MNL OL A 45. Magyar kancelláriai levéltár. Magyar királyi kancellária. Acta Praesidialia 1847:554. Közli: Molnár András 1994.154-161. p. 18
