Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 2. A nyilas mozgalom
éhségét kell kielégíteni. „De ez nem jelenti, hogy egyholdas darabokra aprózza az országot" a nemzetiszocialista állam. Árvay István szerint „a nemzeti szocialista állam az istenfélelem, keresztény erkölcs, a hazaszeretet, a család és házasság elvén épül fel, tiszteletet követel a munka számára és a rendezett magántulajdonnak a híve". A Meskót képviselő Bozóky Lajos a nemzetiszocializmus által meghirdetett „új világról" beszélt, amely „a társadalmi igazságosság elvén épül fel, megdönti a marxizmust és a nemzetközi kapitalizmust". Beszédet mondott még a gyűlésen Pálffy helyettese, Csány Antal Aurél, aki a sajtó szerint az 1848/49- as kormánybiztos és miniszter, Csány László dédunokája volt.33 A gyűlésről tudósító újság szerint feltűnő volt, hogy „a hallgatók túlnyomórészt a 20-40 éves korosztályból kerültek ki, negyvenen felüli férfi aránylag kevés volt". A rendezvénynek komoly visszhangja támadt, ugyanis a vármegye törvény- hatósági bizottságának az ülésén is téma lett a vasárnapi nagygyűlés és a nyilaskeresztesek térhódítása. 1933. december 12-én heves vita zajlott ez ügyben, akkor ugyanis Rosenthal Jenő, a zalaegerszegi zsidó hitközség elnöke szólalt fel a főispánhoz fordulva, és az említett gyűlésre utalva védelmet kért a helyi zsidóság részére. A főispán válaszában azt mondta, hogy a jelentések szerint „a vasárnapi nemzetiszocialista gyűlésen semmi olyan dolog, illetőleg kijelentés nem történt, ami a felekezeti izgatást kimerítené", ezért különösebb intézkedést nem tartott szükségesnek. Beszéde végét néhány bizottsági tag „bátorság" felkiáltással nyugtázta, ami arra utalt, hogy már e testületben is voltak hívei a mozgalomnak.34 Ebben az időszakban alakultak meg a falusi pártszervezetek, a kétezer lakosú Nemesapátiban például ugyancsak 1933 december közepén jött létre. A településen az Árvay István vezette gyűlésen 300 fő vett részt, akik közül 100 azonnal be is lépett a pártba.35 A falvakban tömegesen kiragasztott röpcédulák jól mutatták a párt ideológiáját és a programját, amelyek meghaladták a szokásos politikai retorikát: „Bátorság! Magyar Testvérek! Ha Ti is aggódtok Hazánk sorsáért és szeretitek magyar fajotokat, ha meg akarjátok menteni szegény Hazánkat a végromlástól és a becsületes dolgozó magyarok részére akarjátok újból elfoglalni Szent István király Magyarországát, akkor tömörüljetek Ti is zászlónk alá és vegyetek részt abban a honfoglalásban, amellyel mi a Hazát az igazi Magyar Nemzet részére akarjuk visszafoglalni."36 A különböző rendezvényeiken a párt megyei vezetősége, valamint a falusi pártvezetők szólaltak fel, de gyakori vendég volt Pálffy Fidél, míg a források szerint Meskó jóval ritkábban jelent meg a megyében. 33 Uo. Csány Antal nem lehetett Csány László dédunokája, mivel az 1848-as miniszternek nem voltak gyermekei. Az illető legfeljebb Csány László unokatestvéreinek leszármazottja lehet. 34Zalamegyei Újság, 1933. december 13. 35 Zalamegyei Újság, 1933. december 19. 36 MNL ZMLIV. 425b. 3677/1933. 18
