Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 5. A háborús évek
A rendeletek értelmében minden zsidó 3000 pengő készpénzt vihetett magával a gettóba. A csendőrök most ezt a pénzt mindenkitől elvették, akinél nem volt nála, attól követelték, hogy azonnal adja elő. Ezután tovább vizsgálták őket, majd ápolónők érkeztek, akik testüreg-motozást végeztek rajtuk, hogy az esetleg így elrejtett értékeket is előszedjék. Ezután kivezették őket a téglagyár udvarára, ahol egy nagy gödörben gyűjtötték össze őket. Sorban szólították őket, névsor alapján, egyszerre több embert. A kiszólított embereket felvezették egy pajtához, ahol a tűző napon kellett órákig állmuk. Felszólították őket, hogy adják elő értékeiket, amit még az otthonukban rejtettek el vagy adtak oda másoknak. Pontosan meg kellett nevezni, hogy hova rejtették vagy kinek adták át korábbi - még a gettóba való bevonulás előtt - az értékeiket. Aki nem válaszolt azonnal kimerítően, azt verni kezdték. A csendőrök gumibottal és bikacsökkel ütötték-verték az embereket, nőket és férfiakat válogatás nélkül, egészen addig, amíg meg nem törtek és pontosan el nem mondtak mindent. A téglagyári telepen az embereket három napig tartották fogva, a kínzás idejére, július 3-án, 4-én és 5-én. Ez idő alatt a szabad ég alatt aludtak vagy, akik befértek az üzemépületekben, azok ott húzták meg magukat. Enni közben nem kaptak, azt ették, amit magukkal hoztak. 5-én váratlanul Zalaegerszegre érkezett Endre László belügyi államtitkár, hogy ellenőrizze a „a zsidókérdéssel kapcsolatosan kiadott törvényes rendeletek végrehajtását". Hunyadi László alispánhelyettes társaságában kihajtatott a zsidótáborba, majd a szemle után megelégedését fejezte ki a hatóságoknak és továbbutazott.74 A zalaegerszegi és zalai zsidóságot még aznap útnak indították Auschwitzba. Teleki Béla főispán a nyilas hatalomátvételig állt a megye élén. Egyre szélsőségesebb politikai magatartása sem menthette meg azonban a pozícióját, Szálasi hatalomra kerülése után menesztették és helyét egy nyilas párttag vette át, Csornai Miklós személyében. Csornai építőmester volt, s kizárólag párttagságának köszönhette a kinevezését. Tevékenysége kimerült a Budapestről érkezett, egyre értelmetlenebb parancsok kritikátlan végrehajtásában és a háborús erőfeszítések totális kiszolgálásában. Január 16-án, Zalaegerszegen addig példátlan módon a város- központban, a főtéren nyilvános kivégzést hajtatott végre, főbelőttek egy katona- szökevényt, s az aktust a főispán utasítására végig kellett néznie a megye tisztviselői apparátusának. A konzervatív és royalista Zala megye politikai viszonyait az 1930-as évek második felében a szélsőjobboldal fokozatos megerősödése jellemezte. Ez két ágon zajlott, az „úri szélsőjobbot" Teleki Béla főispán és az 1935-ös választáson, a Gömbös miniszterelnök által kiválasztott parlamenti képviselők alkották és vezették, de ide sorolhatók a radikális keresztényszocialisták is, akik a város kis- és 74 Zalamegyei Újság, 1944. július 5. 46
