Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)

Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 5. A háborús évek

Ezeket az eufórikus eseményeket a következő évek egyre fojtottabb hónapjai követték, hiszen egyre világosabbá vált, hogy a háború egyhamar nem ér véget, sőt annak kimenetele is egyre kérdésesebbé vált. A második világháború kitörése a megyében 1941-ig csak kis mértékben, közvetetten éreztette a hatását. A bevonulások még nem kezdődtek meg, illetve csak részleges, időleges mozgósítások történtek. Az emberek életében a háború hatása más területen jelentkezett, mégpedig az árak fokozatos emelkedésében. A mezőgazdasági termékek áremelkedése egyfelől kedvezett a megye többségét kitevő falusi lakosságnak, hiszen a piacon valóban magasabb áron tudta eladni termékeit, s ez egy ideig az életszínvonalban is éreztette pozitív hatását. A háború előrehaladtával azonban az ipari termékek árai is jelentősen emelkedni kezdtek. 1941-ben például a keszthelyi jegyző azt jelentette, hogy a piacon már alig lehet árut vásárolni, ugyanis a Keszthelyre igyekvő őstermelők „nem a piac területén, hanem a község külterületén, az ott várakozó vásárlóknak és a községben házalva adják el".63

A bevonuló zalaiak a Nagykanizsán állomásozó 17. honvéd gyalogezredbe kerültek, amely kiegészülve több más alakulattal, együtt alkották a 9. könnyű hadosztályt.64 Ez a mintegy 10 ezer fős állományú csapattest a 2. világháborúban a magyar honvédség leginkább igénybe vett, legtöbb harci cselekménybe bevetett és legnagyobb veszteségeket szenvedett seregteste volt. A hadosztályt már 1939 márciusában mozgósították, ekkor kezdődött Kárpátalja megszállása. Az első zalai honvéd a Kárpátok irányába való előretöréskor, a kisebb szlovák alakulatokkal való összecsapásban vesztette életét. Ezután rövid szünet következett, az újabb mozgósítás 1940 nyarán következett, amikor a hadosztály felsorakozott a román határon. A magyar hadsereg az éppen zajló tárgyalások eredményét várta, amely kezdetben úgy tűnt, nem hoz eredményt. Ezért augusztus végén az alakulatokat harckészültségbe helyezték, köztük a 9. hadosztályt is, azonban augusztus 30-án megszületett a megegyezés, a 2. bécsi döntés. Ennek eredményeként a hadtest nem harcban, hanem diadalmenetben léphette át szeptember 7-én a trianoni határt, hogy először Nagyváradra, majd Horthy kíséretében, szeptember 15-én Kolozsvárra vonuljon. A következő katonai akcióban, Jugoszlávia megtámadásában a 9. hadosztály nem vett részt, csak a megszállásban és a pacifikálásban. Az alakulat 1941. április 16-án kelt át a Dráván és vonult be az egykor Zala megyéhez tartozó Csáktornyára.

Az igazi megpróbáltatások a Szovjetunió megtámadása után kezdődtek meg a honvédek számára. A 9. hadosztály a tragikus sorsú 2. magyar hadseregbe tagolódott be, és az elsők között indult a frontra. A háborús hadműveletekbe Magyarország részéről kezdetben csak a mintegy 40 ezer fős gyorshadtest kapcsolódott be. A katonai alakulat egyes egységei 1941 októberében vonultak ki az orosz

63 MNL ZMLIV. 413b. 64/1944.

M Molnár 1992.7. p.

42