Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 4. Az 1939-es választások
folyamatosan közölt „leleplező" cikkeket tevékenységükről illetve próbálta cáfolni a nyilasok különböző állításait.53 Fontos megemlíteni, hogy a helyi jelöltek (ez érvényes a megye többi kormánypárti illetve kereszténypárti jelöltjére is, nemcsak Thassyra) a kampányban szinte teljes egészében kerülték a zsidókérdést, annak ellenére, hogy ez akkor már a kormányzati politika szintjére emelkedett. (A parlament 1939 májusában mondta ki az első „zsidótörvény"-t, illetve maga a választójogi törvény is tartalmazott ilyen kitételeket.) Ennek ellenére a jelöltek egyetlen problémára sem kínálták fel ezt megoldásként, kerülték a kérdés felvetését. Ez azért is meglepő, hiszen ellenfelüknek, a szélsőjobboldali pártnak ideológiájában ez a kérdés központi szerepet kapott. Kínálkozott volna a lehetőség, hogy ezt a témát felvetve "kifogják a szelet" a konkurens párt vitorlájából vagy éljenek vele akár kampányfogásként is, ha az ilyen sikert hozhat, mint a nyilasoknak. * * * Az 1935-ös választások után a nyilas mozgalom egy időre lecsendesedett. Az egész mozgalomra jellemző volt, hogy bázisa csak annyit jelentett, hogy a választások idején az emberek rájuk szavaztak, ennél többet a pártaktivisták hiába vártak híveiktől.54 A legnagyobb aktivitást továbbra is a már említett személyek fejtették ki, így a megyében három nyilas központ alakult ki: Zalaegerszegen Eit- nerék és Árvay irányítása alatt, Nagykanizsán kezdetben Szabó Gyula kereskedő, városi képviselőtestületi tag, majd Szerecz László kereskedő és Balatonfüreden dr. Zakariás Árpád ügyvéd vezetésével. A párt aktivitása - különösen a zalaegerszegi járásban - 1937 nyarán élénkült meg erősen, amikor a községi képviselő53 Néhány cím az újságból: Nyilas terror mindenfelé, (május 23.) A gyengén sikerült gyűlések után újabb trükkhöz folyamodtak a nyilasok (május 20.) Bátorság a „Bátorság" ellen! Kereszt az eltorzított kereszt ellen! (május 13.) Nyilas taktika (május 24.) Az újság még az Eitner család korábbi bírósági ügyeit is újra előszedte, még a nem politikai tartalmúakat is, mint például Eitner Ákos autóbalesetét vagy id. Eitner Sándor egy valutaügyletét. 54 Az 1935-ös választások után a hatóságok már módszeresen figyelték a párt tagjainak mozgását és havi rendszerességgel jelentettek a főispán felé. Ezek alapján jól kivehető a párt tevékenysége, amely csak választások idején élénkült meg. „Tisztelettel jelentem, hogy a nyilaskeresztesek az 1935. április hóban lefolyt képviselő választás óta általában csendesen viselkednek, egyenruhát nem viselnek és a zöld inget is csak szórványosan lehet látni." „A „nyilas" mozgalomra vonatkozólag jelenthetem, hogy a pártnak a járás területén nagy talaja van, azonban a közelmúltban (választások alkalmával) szerepet betöltő vezetők, ifj. Eitner Sándor, Eitner Ákos ás Árvay István ezidőszerint különösebb tevékenységet nem fejtenek ki. Izgatás nem folyik. Megállapításom szerint a csend csak látszólagos, éppen ezért a mozgalom a legéberebben ellenőriztetik, habár kilengés ezidőszerint nem történt." Az első jelentést a zalaszentgróti járás főszolgabírója tette 1937 januárjában, az utóbbit pedig a zalaegerszegi 1935. május 25-én. MNL ZML IV. 401b. 42/1936 és 6/1937. 33
