Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.

állapotában és egy újabb harc kezdődött az egyén és közösség boldogulása érde­kében. Mindig voltak ugyanis az új eszméknek halálos ellenségei. Ilyenformán minden időszakra rányomta a bélyegét egy bizonyos korszellem, amely ha nem volt képes a kitűzött célok elérését megvalósítani, pusztulnia kellett. A dolgozók kizsákmányolására kisajátított liberalizmus nem teljesítette feladatát. Az uralomra jutott zsidó kapitalista rendszer elnyomta és kiuzsorázta azokat, akiket sohasem érzett magához hasonlónak, szellemi, de különösen gazdasági felemel­kedésükkel nem törődött. De amikor a társadalom e rétege mindjobban érezte, hogy ez a kizsákmányoló politika, ez az úgynevezett korszellem hovatovább tűr­hetetlen, az eresztékeiben már régóta omladozó liberálizmus ellen harcot indított és azt hosszú küzdelem után végre megérdemelt sorsára juttatta. Mert előbb-utóbb pusztulnia kell annak a világnak, amely erkölcsi gátlás nélkül csak az anyagi java­kat tekintette és a nemzet megkárosításával rövid idő alatt nagy vagyonokat hará­csolt össze. Ha a családban, vagy a nemzeti közösségben nincs meg a kellő erkölcsi alap, el kell buknia. A harc örök és most mindenkinek harcolnia kell, mert az örök idea­lizmus áll szemben a pogány materializmussal. A magyarság többsége idealista. A le­tűnt rendszervezető rétege hitvány módon kijátszotta a munkást, aljasul kizsák­mányolták, mialatt a rendszer vezetői a maguk külön világát élték. Munkás alatt, mi nemcsak kétkezi dolgozót értjük, aki reggeltől estig dolgozik erdőn, mezőn, gyárakban és melyekben, hanem minden jószándékú embert, aki segít a nagy munkában, Magyarország talpraállapításában, szebb jövőnk kiharcolásában. Amikor az európai nemzetek, a vesztett háború után, a legmélyebb szakadékban vergődve, már teljesen kilátástalannak vélték a harcot. Isten különös kegyelme folytán megjelent az új korszellem megalapítója Hitler Adolf, aki a nemzetszocia­lizmusban megadta a koreszmét, azt az irányt, amely egyedül képes a nemzeteket a bolsevizmustól megmenteni. Szálasi Ferenc adta a Hungarizmust, amelyben az utak nem széjjel folynak, hanem egybe futnak. Vegye tudomásul mindenki jövőre nézve azt, hogy két lovat senki sem nyergei­ket. Vagy velünk, vagy ellenünk. Mindenkit nyílt színvallással fogunk kényszerí­teni, mert felvilágosítjuk a magyarságot, amelyért a Hungarizmus harcol. Valljon színt tehát a papság is: Vagy velünk, vagy ellenünk, a Hungarizmust akarja-e, vagy a bolsevizmust? Ezért a népért és nemzetünk jövő fennmaradásá­ért minden áldozatot meg kell hoznunk és a magyar fajtáért kint a harctéren, vagy itthon hozott áldozat jutatja hozzá a magyarságot ahhoz, hogy megmentsük a jövőnket és megmaradjunk. Beszéde végén megállapította a megyevezető helyettes, hogy sok jószándékú ember van Zalaegerszegen, ahova mindig szívesen jön. De erre a városra mindig ráterpeszkedett az állami és megyei hivatalok sokasága, mint fekete árnyék, a 288

Next

/
Oldalképek
Tartalom