Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)

Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 3. A zalaegerszegi választókerület

csakis egyféleképpen írható le: a szélsőjobboldalra tolódás tendenciája kezdődött meg. Ennek egyik eleme a Gömbös-féle kormánypárt sikere, amely döntő módon tudta befolyásolni mindvégig a voksolás menetét és eredményét. (Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a zalai kormánypárti képviselők közül távolról sem tekinthető mindegyik akár szélsőjobboldali, akár feltétlen Gömbös-hű politikusnak. A legegyértelműbb ilyen kivétel a későbbi miniszterelnök személye, a balatonfüredi körzetben egyhangú választással győztes Darányi Kálmán.)

A jobbratolódás másik eleme a nagy társadalmi támogatottsággal felbukkanó nyilaskeresztes mozgalom, amely annak ellenére szerzett számottevő szavazatot, hogy gyakorlatilag politikai (párt)előzmény nélkül, csak nem sokkal a választások előtt alakult és szerveződött meg, ráadásul egységes, országos szervezete sem volt meg ekkor. Ha megyei eredményeiket végignézzük, látható, hogy ahol elindultak, ott minden esetben 30 százalék fölötti szavazatarányt tudtak elérni (Árvay 36 %, Zakariás 40 %, a két Eitner 37 és 34 %). Félelmetes jelzés volt ez a jövőre nézve.

Végezetül a szélsőjobbra-tolódás elemei közé kell sorolni azt is, hogy a mandátumhoz jutott többi képviselő között, tehát a többi párton belül is megjelentek a szélsőjobboldali figurák, nézeteiket egyelőre beillesztve annak ideológiájába. Ez esetben ide Némethy és Meizler személye sorolható.

Az 1935-ös választások után alábbhagytak a politikai viharok Zala megyében. A választások utáni nyugalmat egy váratlan esemény zavarta meg nem sokkal később, Tabódy Tibor főispán 1936. június 4-én bekövetkezett váratlan halála. Utódául a kormányzat a vármegyében 1932-ben letelepedő, arisztokrata családból származó Teleki Bélát nevezte ki, ő anyai ágon gróf Széchenyi István dédunokája volt.44 Az új főispán politikai nézeteit a markáns jobboldali, antiszemita szemlélet uralta, amelynek lényegét az a gondolat alkotta, hogy a magyarság felemelkedésének legnagyobb akadálya a zsidóság, s az ország szociális problémái a zsidóság rovására megoldhatók. Ez a szemlélet rendkívül jól dokumentált, különösen az 1938-as zsidótörvény meghozatala után, amikor Teleki főispán - aki mindig kényesen ügyelt a törvényességre - végre legitim módon léphetett fel „a magyar faj életének és jövőjének biztosításáért és szupremáciájáért." Mivel az egyre jobbra tolódó kormányzati politikával folyamatosan azonosulni tudott, Teleki a pozícióját a kormányváltások alkalmával is minden esetben megtarthatta, s bár maradt volna, de tisztéből végül a Szálasi rezsim mozdította el 1944 októberének végén.

* * *

^Gudenus 1998. 94-97. p.

27