Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.

Csáktornya, 1941. október 23. Főszolgabírói jelentés a Muraközben uralkodó közbiztonsági állapotokról 92. Csáktornyái járás főszolgabírája. Tárgy: Muraközi közbiztonsági helyzetjelentés 22/ein. 1941. Méltóságos Főispán Úrnak, Zalaegerszeg. Jelentem Méltóságodnak járásom területén a jugoszláv határ mentén a közbiz­tonság rosszabbodott. Sürgős és erélyes intézkedésekre van szükség, hogy a köz- biztonság újból a régi legyen, s ellene kifogást felhozni ne lehessen. Amint már távbeszélőn is jelentettem, a drávavásárhelyi községi bírómat, magyar érzése miatt, orozva lelőtték. Bizalmas értesülés szerint Varazsdon az Usztasa Vésztörvényszék öt magyar érzésű itteni lakost halálra ítélt és ezek közül első volt a drávavásárhelyi községi bíró. A gyilkos Varazsdra átmenekült, ott háborítatlanul nyíltan az utcán sétál, a horvát hatóságok a gyilkost le nem fogták, ámbár erre őket távbeszélőn több ízben kértem. A horvát, helyesebben usztasa izgatások napról-napra erősbödnek, az itteni lakosságot megfélemlítik. Drávavásárhely, melynek lakossága nagyobb részt jó érzésű, magyarsághoz húzó egyénekből áll, szenved legtöbbet az izgatá­sok miatt, s a helyzet az jelenleg, hogy jóformán községi elöljáróságot sem kapok, mindenki le akar mondani, este az utcára senki kimenni nem mer, mert félnek az usztasáktól. A határellenőrzés jóformán lehetetlen. Novoszeló és Sandrovec községek, me­lyek Horvátországhoz tartoznak, de a Dráván innen vannak, fő fészkei az izga- tóknak. Természetes határ nincs, kilométereken át a határon az megy át, aki akar, így tehát a magyarság elleni izgatásnak szabad talaja van. Nem beszélek a csempészekről, kétes elemeknek a határon át való szabad átjövételéről, lehetetlenség az, hogy természetes határok hiányában ebben a határ­sávban mindenféle izgatás történhessen. Novoszelo és Sandrovec községeknek a Dráván át hídjuk nincs. A magyar hatóság kénytelen volt megengedni, hogy ezen két horvát község lakossága Magyarország területén keresztül vezető utakat vehesse igénybe, s úgy közelítse meg a varazsdi hidat, melyen azután átkelhet. Természetes dolog, hogy az úton az itteni lakossággal érintkezve, nekik minden ott megjelent hírt elmondanak, izgatnak az itteni állapotok ellen, fenyegetőznek. Híresztelik, hogy Muraköz nem tartozik Magyarországhoz, mindig újabb és újabb 264

Next

/
Oldalképek
Tartalom