Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.
beteges hajlam, amely utódról utódra öröklődik. E szakasz kapcsán azt szintén meg lehetett volna állapítani vagy vizsgálni és így ezeket a notórius bűnözőket el lehetett volna tiltani a házasságkötéstől, sőt szükség esetén a sterilizálási eljárást lehetne velük szemben alkalmazni. A tudományos kimutatások mellett még a mindennapi életben is látunk ilyen eseteket, a notórius bűnözés hajlamára. Vannak falvak, ahol egy-egy családban az öregapában, az apában és minden gyermekben fellelhető ez a bűnözési hajlam. Valóságos átkai annak a községnek, fél tőlük sokszor nem egy, hanem több község s megállapítható, hogy ezeknél a családoknál már az egészen fiatal gyermekekben is jelentkezik a bűnözési hajlam. Az orvosi vizsgálatra vonatkozóan osztozom Festetics Domonkos képviselő- társamnak abban az észrevételében, hogy szükséges volna a körorvosokat is megbízni ezzel, mert a sokszor nagykiterjedésű vármegyékben nagyon nagy nehézségbe ütköznék az, ha mindenkit a tisztifőorvosnak kellene megvizsgálnia. Úgyszintén szükségesnek tartanám a szegény sorsúak díjtalan megvizsgálását. A házasodási kölcsönt, a törvényjavaslat második részét, nagyon helyesnek tartom. Meg vagyok róla győződve, hogy jelentősen elő fogja mozdítani a népszaporodást. Ezt más államokban kétségkívül meg lehetett állapítani. Eliányolom azonban a javaslatban, hogy még csak sejteni sem lehet, mekkora összeggel képzeli a kormányzat ezeket a házasulandókat kölcsönnel megsegíteni és milyen feltételek mellett nyújtják ezeket a kölcsönöket valamint, hogy milyen elvek fognak itt érvényesülni. Hiszen nem a miniszter úr fogja megállapítani egyes esetekben az arra jogosultságot, hanem kint az alsó hatóságok, valószínűleg a jegyzők. Szomorú tapasztalataink vannak abban a tekintetben, hogy ilyen kérdésekben személyi szempontokat vesznek gyakran figyelembe, s nem ritka eset, hogy politikai magatartás miatt nem részesítenek segélyben egy-egy egyébként derék, dolgos embert. Félek, hogy miután itt az elvek nincsenek pontosan meghatározva, ez a rendszer itt is érvényesülni fog. Valószínűnek tartom, hogy így történik majd annak a lebonyolítása, ahogy elképzelem, mert a törvényjavaslatban konkrét formában nincsen meghatározva a követendő eljárás. A törvényjavaslat 9. §-a azt mondja, hogy nemzsidónak zsidóval házasságot kötni tilos. Ez a rendelkezés nagyon helyes lenne, ha egyetértenénk a törvény- javaslattal abban, hogy kiket kell a zsidó fogalma alá venni. (Pándi Antal: Csak rá kell nézni!) A javaslatnak ebben a szakaszában sűrű ellenmondásokkal találkozunk. Néha úgy látszik, hogy faji alapon törekednek a megoldásra, mégis lépten- nyomon figyelembe vesznek felekezeti szempontokat, sőt a hitfelekezetekhez való tartozandóságot is. Ha a zsidó fogalmát, meghatározását akarom bírálni, először azt kell tisztáznom, hogy a javaslat faji vagy felekezeti problémát akar-e megoldani. A törvény- javaslat részletes indokolásában ugyan megvan erre a felelet, mert az indokolás azt mondja, hogy a javaslat a lehetőségeken belül tiszta faji megoldásra törekszik. 249
