Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.

Amennyiben tehát dr. Csempész Dénest, mint civil tanácsadót kirendelni nem lehetne, s Méltóságom elgondolásomat jónak tartja, úgy kérem dr. Csempész Dé­nest a katonai parancsnoksághoz Csáktornyára, mint katonát behívatni, tartalékos zászlós, csapatteste a nagykanizsai kiég. Parancsnokság. Letenye, 1941. április 18. Vida Ferenc Főszolgabíró MNL ZMLIV. 401b. Zala vármegye főispánjának bizalmas iratai, 50/1941. 85. Zalaegerszeg, 1941. április 24. Rendőri jelentés a Magyarországhoz visszacsatolt Muraköz helyzetéről M. kir. rendőrség zalaegerszegi kapitánysága. JELENTÉS Tisztelettel jelentem, hogy a Muraközben lakó magyarság eddigi izgatott han­gulatát a Magyar Nemzeti Bank kirendeltségének a megérkezése jótékonyan be­folyásolta. Az egész népre jó hatással van az, hogy a jóval alacsonyabban jegyzett dinárt 10 filléres alapon váltják be. A horvát lakosság általában két részre osztható. A bennszülött muraközi hor- vátok előtt a magyar csapatok bevonulása nem ellenszenves. A Dráván túlról beszivárgott ún. kofferes horvátok azonban most a német pártfogáshoz igyekez­nek fordulni. Csáktornyán lakó németek a horvátok részére szerveznek. Ilyen szervezők Stingl fűszerkereskedő, Schmalz ékszerész és Struckl vasúti vendéglős. Valamennyien vagyonos emberek és rendezett viszonyok között élnek. Ugyancsak a horvátok részére dolgozik Lukaj harisnyagyári festő, aki német állampolgár és állandóan Hitler-Jugend formaruhában jár. A volt horvát Sokol Egyletnek31 tagjai Meichen és Kralics muraszerdahelyi szénbánya tulajdonosok. Meichen jugoszláv érzelmű, Kralics a magyarokhoz húz. 31A Sokol Egyletek a 19. században alakultak meg több szláv országban. A testgyakorlás volt a fő tevékenységük, sportegyesületként működtek, emellett azonban a nemzeti érzelmek kifejezőjévé is váltak. Hirdették a szláv népek testvériségét, összetartozását, valamint a saját nemzetük fontosságát és életrevalóságát. 243

Next

/
Oldalképek
Tartalom