Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.
Ringbauer József cipészmester azt panaszolja, hogy az adóhivatal nem hisz az iparosnak, amikor az adóbevallását benyújtja. Püski Imre asztalos arról beszél, hogy az iparosokat munkával és a munkakereteihez képest kölcsönnel kellene ellátni. Ha tisztviselői fizetési előlegekre van a kincstárnak 7.000.000 P forgótőkéje, akkor kell hogy legyen kisipari hitelekre is. A közmunkákat fel kell osztani az iparosok között. A kisipari kölcsönre szánt összeget vármegyénként osszák fel. Ha a kisiparos hitelt érdemlően igazolja, hogy akár magánostól, akár közülettől nagyobb megrendelést kapott, a megrendelés értékének az arányában lássák el kölcsönnel. így a kölcsön visszafizetése is biztosítva lenne. Az iparos kénytelen hitelt nyújtani. Ennek ellenében gondoskodni kell arról, hogy az iparos is kapjon hitelt. Nagy baj az is, hogy ha az iparos hitelt ad a tisztviselőnek, és az nem akar fizetni, nem tudja rajta behajtani követelését. Gulyás István festékkereskedő arról panaszkodik, hogy egyes gyárak valósággal egyedárusítással rendezkedtek be. Egyes jobb iparcikkeket egy városban csak egy kereskedőnek szállítanak. A többi kereskedő tehát ezeket az iparcikkeket csak másodkézből kaphatja. A gyárak nemcsak a kereskedőt, hanem közvetlenül az iparost is kiszolgálják. Példa erre a zalaegerszegi pénzügyigazgatósági építkezések. Ehhez az építkezéshez az összes festékanyagot a Kreuer gyár közvetlenül szállította az építkezési vállalkozónak. A zalaegerszegi festékkereskedők tehát ezen az építkezésen semmit nem kerestek. A kereskedő vagy iparos alig teszi ki a cégtábláját, máris adóbevallást kell készíteni. Ajánlatos volna a kezdő kisembereket kétévi adómenetességben részesíteni. Kovács Lajos fűszerkereskedő arról panaszkodik, hogy a kereskedő és az iparos kénytelen hitelt nyújtani. Esetleg 6-12 hónapra is. Ezzel szemben a kereskedő 60-90 napos hitelt kap. A kereskedő által kihitelezett összeg sokszor el is vész, mert a tisztviselőkön nem lehet behajtani. Intézkedést kér, hogy a tisztviselőkön az adósságot be lehessen hajtani. Rigler Mihály vaskereskedő a kartellek garázdálkodásával szemben a vámtarifa leszállítását ajánlja. Az iparcikkekben, illetve a nyersanyagokban így 20- 25 %-os olcsóbbodást lehetne elérni. Természetesen nem a munkabérek, hanem a gyáriparosok rovására. Az OTI mindent ad, csak azt nem amit kellene. Nem a rászorultakat utalják a fürdőbe, hanem azokat a nőtisztviselőket, akik a reumájukat kitáncolni mennek a fürdőbe. Sürgeti, hogy a vidéki kereskedők is kapjanak németországi acél és szerszámárura engedélyt. Sós István cipészmester elmondja, hogy 1935 óta négy esetben vonult be katonai szolgálatra. Ez alatt természetesen nem dolgozhatott. Mikor hazajött egy bőrkereskedő 25 P adósság miatt végrehajtást vezetett be ellene. Egy pár cipő volt a műhelyében készen, azt is lefoglalták. Intézkedést kér, hogy a katonai szolgálatra bevonultakat kíméletben részesítsék. 215
