Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 2. A nyilas mozgalom
Ezek után természetes, hogy nagy vehemenciával készülődtek az 1935-ös országgyűlési választásokra is. Zala megye 11 választókerületéből öt helyen állítottak jelöltet, ezek közül négyben megszerezték a szükséges ajánlást: dr. Árvay István a zalaszentgróti, dr. Zakariás Árpád a tapolcai, id. Eitner Sándor a zala- baksai és ifj. Eitner Sándor a zalaegerszegi választókerületben. Összegezve tehát elmondható, hogy a szélsőjobboldali párt vezetősége olyan iskolázott személyekből állt, akik végzettségük, családi kapcsolataik révén jelentős közéleti befolyással és reprezentációval rendelkeztek. Ez azt mutatja, hogy ezeket az embereket nem az egyéni érvényesülés vágya, a karrier lehetősége vonzotta az új politikai irányzathoz. Hiszen akár Eitnerék, akár Árvay vagy Zakariás anyagi lehetőségeiket és családi összeköttetéseiket felhasználva a hagyományos úton, a társadalom hivatalos normarendszeréhez igazodva valószínűleg könnyebben és gyorsabban tudtak volna előre haladni a politikai vagy hivatalnoki ranglétrán. Mellesleg a nyilas mozgalom vezetőinek magas társadalmi presztízse fontos részmagyarázat lehet arra kérdésre is, hogy mi volt az oka a párt zalai népszerűségének és megerősödésének. A párt választási küzdelmének középpontjában a megye földműves népességének megnyerése állt. 1935 márciusának végén a hatóság határozottan fellépett a párttal szemben, rendőrségi házkutatás volt Zalaegerszegen a párt helyi vezetőjének, dr. Árvay István ügyvéd irodájában, ahol 10 000 nyilas röplapot foglaltak le. Felekezeti izgatás miatt eljárás indult Árvay, a három Eitner, Helmeczy, valamint a párt néhány más tagja ellen. A vád szerint szóban és írásban kifejtett beszédeik a zsidó hitfelekezet elleni izgatást, valamint a fennálló társadalmi rend elleni lázítást tartalmaztak. Április 2-án a hatóság tömegesen tartóztatott le zalai nyilas vezetőket és tagokat. A mintegy kétszáz főt Zalaegerszegre szállították, kihallgatták, majd néhány napos fogva tartás után szabadon engedték őket. A választás előestéjén a hatóság azt is elrendelte, hogy a képviselőjelöltek nem hagyhatják el lakóhelyüket, tehát elvileg nem is mehettek el szavazni. A választások befejezése után vizsgálat indult a hatóság esetleges túlkapásainak kivizsgálására, mely során dr. Skublics Ödön Zalaegerszeg főszolgabírója a következőképpen indokolta a fellépést: „Részemről szükségesnek tartottam, hogy mindahány jelöltet a választás napján lakóhelyükön való maradásra szorítsam, azért mert számítani lehetett a fentebb vázolt túlfűtött hangulatnak a fokozódására a választás napján, amelyet a jelöltek jelenléte és együttléte a választókkal semmi esetre se csökkentett volna, s így félő volt, hogy a szerencsétlen endrődi eset37 fog megismétlődni. Azonkívül nem láttam biztosítva a jelöltek testi épségét sem." Az idézetből látható a feszült hangulat, amely a választás előestéjén a kerületben uralkodott. 371935. március 20-án Endrődön a csendőrök belelőttek a felizgatott választók tömegébe, több ember meghalt. 19
