Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.
biztosíthatják érdekeik védelmét és igényeik kielégítését. A munkásságnak ez a feltevése és hiedelme ma már kissé alább hagyott. Lassanként a nemzeti szocialisták táborát ismét látogatják. Október 1-től december 31-ig a csendőrség működési területén alig fordult elő olyan esemény, ami külön említésre méltó. A nyári hónapok alatt beállott szünet nem jelenti azt, hogy nincs nemzeti szocialista tömeg. A helyi csoportok továbbra is léteznek épp úgy, mint azelőtt. De mivel nem volt propaganda, s a csoportok nem tevékenykedtek, így a pártfegyelem erősen meglazult, s ez az oka annak is, hogy nemcsak országosan, de még sok község helyi csoportjában sem lehet megállapítani, vagy megközelítő pontossággal megbecsülni a párttagok és szimpatizánsok számát. Ez a helyzet áll fenn mindaddig, amíg a pártok vezetősége anyagiakhoz nem jut. Ha pénz lesz, a csoportok ismét megmozdulnak. Fokozott tevékenység Pestkörnyékén és Budapesten érezhető. A gyűléstilalom feloldása óta főképpen az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt budapesti központjának (Berzsenyi utca 4.) emberei állandóan mozognak. A szervezkedés azért szorítkozik ezekre a helyekre, mert Budapest környéke számottevő költség nélkül elérhető. Budapesten hetenként kb. 24 helyen van csoport-értekezlet. Ha a nemzeti szocialista pártok vezetői nem jutnak pénzhez, a párt csoportjai valószínűleg elsorvadnak, s a nemzeti szocialisták részben szociáldemokrata, részben a független kisgazdapárt taglétszámát fogják érezhetően növelni. Az utóbbi időben a liberális és a zsidó sajtó sokat foglalkozik a nemzeti szocialista mozgalmakkal, bár e szervezetek alig fejtenek ki tevékenységet. A cikkek tartalma arra mutat, hogy részben régi, részben pedig teljesen lényegtelen eseteket színeznek ki. Fábián Béla szegedi esetét kivéve, tettleges bántalmazás nem fordult elő.18 Említésre méltó tüntetések nem voltak. A Pesti Napló december 13-án megjelent száma, a Magyarország december 15-i száma a most folyamatban levő szeghalmi választás kapcsán a nemzeti szocialistákkal foglalkozik. A nemzeti szocialistáknak a szeghalmi szereplése aggálytalannak látszik. Az Esti Kurír december 24-i száma „megdöbbentő" adatokat tár fel a nyilaskeresztesek lázító hadjáratáról. Lényege ennek az, hogy Schulcz József még 1936. január havában, Mezőberényben a „Pártépítés" cím alatt kiadott egy füzetet, mely arról szól, hogy miként kell felállítani a nemzeti szocialista szervezeteket. 18 A Festetics Sándor vezette Magyar Nemzeti Szocialista Párt 1936. április 19-én bontott zászlót Szegeden. A párt helyi vezetője a Szegedi Új Nemzedék munkatársa, Fehér István újságíró lett, aki a városháza folyosóján támadta meg dr. Fábián Béla országgyűlési képviselőt, aki egy előadás megtartására érkezett a városba. 152
