Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 1. A gazdasági világválság és hatásai
Tapolca képviselője. Ezzel szemben a többi jelölt egyike sem szerepelt még a megye jelöltjeinek listáján, sőt néhányan közülük, mint Huszovszky Lajos és Árvát- falvi Nagy István nem is bírt zalai kötődéssel, hanem Budapestről delegálták őket. Huszovszky egyébként az új főispán, Tabódy mellett részt vett a párt fővárosi szervezeteinek kiépítésében. Biró György ugyan Zala megyében született, de aktív katonatisztként máshol szolgált, és csak 1934-ben történt nyugállományba vonulása után kezdett politizálni. Nagy István pusztamogyoródi földbirtokos, letenyei jelölt Gömbös régi híve és harcostársa volt, aki már 1925-ben belépett annak fajvédő pártjába. 2. táblázat: Zala megye kormánypárti és hivatalos jelöltjei 1935-ben Választókerület Jelölt Foglalkozás Pártállás Balatonfüred Darányi Kálmán volt államtitkár, földművelésügyi miniszter NÉP Keszthely Oetl-Pálffy Dénes gyáros NÉP Kiskomárom Petres József OTI orvos NÉP Lenti Biró György nyug. katonatiszt NÉP Letenye Nagy István földbirtokos NÉP Nagykanizsa Bethlen István volt miniszterelnök pártonkívüli Pacsa Huszovszky Lajos ügyvéd NÉP Tapolca Esterházy Móric földbirtokos KGSZP ZalabaksaZalaegerszeg Árvátfalvi Nagy István tisztviselő NÉP Zalaszentgrót Gyömörey Sándor földbirtokos KGSZP Az új hatalmi formáció azonban váratlan akadályokba ütközött. A megyében, de főként a két nagyvárosban, Nagykanizsán és Zalaegerszegen megindult a katolikus ellenakció, amely mögött elsősorban a helyi katolikus papság és katolikus közélet személyek álltak. Ez nem zalai sajátosság volt, része volt annak a folyamatnak, amely során a legitimista kereszténypárt egyre inkább politikai ellenzékbe került. Az ellentét oka elsősorban a politikai és világnézeti különbözőségekből fakadt, Gömbös olasz mintára elképzelt „öncélú nemzeti állama" nem fért meg a politikai katolicizmus eszméivel, amelynek középpontjában a legitimizmus ügye állt. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt már az 1931-es választások után erősíteni kezdte pozícióit és szélesíteni mozgásterét a kormánypárttal szemben. Ezt a törekvést erősítette fel a gömbösi program, amelynek veszélyeire 10
