Csomor Erzsébet (szerk.): Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826 I. 1701-1803 - Zalai gyűjtemény 77/1. (Zalaegerszeg, 2015)
Végrendeletek Zalaegerszegen a 18–19. században - Zalaegerszegi végrendeletek 1701. augusztus 18.–1803. december 17.
1. Tar Judit végrendelete 1701. augusztus 18. Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, ámen. Én, Tar Judit testemben beteges, de lelkemben egíssíges, elsőben is lelkemet ajánlom az hatalmas Úristennek, testemet pediglen az honnét eredetét vett[e] anyámnak a földnek, és ha Istennek ő fölsígének elrendelt, s vígezet szent ta- nácsábúl vagyon, hogy bűnes lelkemet ebben az szomorú betegsígemben testemből kiszólítja s híja, minthogy még ép és egíssíges élő elmímmel bírván, annak okáért mind ingó és ingatlan javaimrúl [teszek] ilyen dispositiót, amint ide alább renddel következik. Elsőben is hagyok itt Szala Egerszegen lévő majoromban, a méltóságos kalocsai érsek mészáros székje156 mellett, magam erdeibúi csináltatásra egy ispitált157 a szegínyeknek számára és minden esztendőn a szőlőmbűl három akó bort, és kaszaházi malmombúl őrlísre vám nélkül való szabadságot, s azon kévül kaszaházi mezőn negyven köbeire való, húsz hold földeket öregben.158 Másodszor. Ugyan Szala Egerszegen, Szent Mária Magdolna tisztességére építtetett anyaszentegyházban lévő Szent József oltárjáro ötven forintokat. Harmadszor. Ugyanitt, Szala Egerszegen lévő mezőn az akasztófa táján, két helyen való két-két hold földeket, melyeket computalvan tesznek négy holdot, hagyom Horvát Pál nevő szolgámnak. Negyedszer. Hagyom az német újvári szürke barátoknak159 ugyanott, Német Újvárat lévő házomat gödri jószágommal együtt, és ugyanaz ott való anyaszentegyházban való Boldogasszony oltárjáro egy vörös kláris övét egy fátyol elő- ketővel. Ötödszer. Hagyom az magam, saját pénzemen vett Rigai hegyen lévő földemet Szent Imréseknek.160 156 Széchényi Pál 1687-től veszprémi püspök, 1696-tól kalocsai érsek, pápai engedéllyel a veszprémi egyházmegye kormányzását haláláig megtartotta. 157 Tar Judit végrendeletével Zalaegerszeg első ispitáját alapította meg. Felépüléséről, működéséről, források hiányában keveset tudunk. A testamentum tételt követően negyven évvel később, 1743-tól kezdték vezetni a város legkorábbi jegyzőkönyvét, melyben a városbírói számadások között találkozunk azzal a bejegyzéssel, hogy „a betegek házához gyertya adatott", ami működő szegényházra utal, és csak valószínűsíthető, hogy a Tar Judit által alapított szegényházzal azonos. Ezt a feltevést erősíti egy 1817-ben készült tervrajz, mely szerint a felépült börtön részben az ispita telkén kapott helyet, s tudjuk, hogy az a terület a Régi Csapó utcában, a mai Munkácsy és Jákum utcák környékén volt. 158 Az „öregben" kifejezéssel a terület nagyságát hangsúlyozták, emelték ki. A hatodik pontban a rét esetében is ezt a jelentést hordozza. 159 A ferences rend obszerváns ága, nem barna, hanem szürke kámzsát viseltek, innen a szürke barát elnevezés. 160 Szent Imre Congregatio, melynek világi tagja is voltak. 37
