Csomor Erzsébet (szerk.): Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826 I. 1701-1803 - Zalai gyűjtemény 77/1. (Zalaegerszeg, 2015)
Végrendeletek Zalaegerszegen a 18–19. században
ezért rendelik a testálok oly gyakran ingó és ingatlan javaikra egyaránt a licitálást, hogy az örökösök kiegyenlítsék adósságaikat, amint azt Kováts Nyári József tette 1867-ben, amikor úgy rendelkezett, hogy „lakóházam eladasson, és annak arabul, ami adósságom vagyon kifizettessen, a többi négy gyermekeim között fölosztasson. "154 Adósleveleken, kötelezvényeken feltüntették a legkisebb összeget is. Bogár Marinkának 1800-ban 3 forint 25 krajcár adósságot jegyeztek fel testamentumában, 1782-ben Csébi Ferencnek 7 forint 90 krajcárral tartoztak. Lerkpárm Péter 1780- ban, tizenkilenc tételben sorolja fel adósainak nevét, akik összesen 63 forint 63 krajcárral tartoznak neki. 1800-ban Lestár Leopold egerszegi csizmadiának 31 személy tartozott nem nagy, 35 forint 19 krajcárnyi összeggel, többségében új csizmák és különböző javítások árával. Dergavits Anna tetemes, 5200 forint adósságot halmozott fel, melynek kiegyenlítését 1813-ban kelt végrendeletében örököseire bízta. Készpénzről is végrendelkeztek. 1810-ben Jandó Györgynek 83 forint örökíthető készpénze volt bankóban, Lestár Leopold 1800-ban kelt testamentumában írja, hogy „kis pénz vagyon az házamnál 50 forint." Módosak közé tartozott Geszenhard Ignác városi tisztségviselő,155 aki 1804-ben 2500 forintot hagyott örököseire ezüstben, és aranyakban. Dolgozatunkban a 18-19. századi zalaegerszegi végrendeleteket vizsgáltuk. A testálok a mezővárosi városi lakosság összetételét reprezentálják. Örökhagyóink között nemesi származásúak, városi elöljárók, iparosok, háztulajdonosok, egyszerű gazdálkodó parasztpolgárok találhatók. A zalaegerszegi férfiak és nők testálási aránya szinte azonos, magas a női rendelkezők száma. Városunkban, a végrendelkezés gyakorlatában a szokásjog érvényesült, első fokú joghatóság a város volt. Zalaegerszeg lakossága az 1869. évi népszámlálás adatai szerint több, mint 80 százalékban katolikus, testálóink is valamennyien katolikus vallá- súak. Elenyésző a városban a protestánsok száma: evangélikusok és reformátusok együtt a népesség alig több mint egy százalékát alkotják. A város lakosságának 16 százaléka zsidó, végrendeleteiket nem ismerjük, ők különálló - jogi, vallási, nyelvi - testületet alkottak. A zalaegerszegi végrendelkezők a javak elosztásánál elsősorban a hátrahagyott családtagok anyagi biztonságát tartották szem előtt, ugyanakkor saját lelki üdvük érdekében nagyvonalúan jótékonykodtak, közcélokra adományoztak. Örökhagyóink másik, lényeges szempontja a végrendelet elkészítésénél a családi viszályok elkerülése volt. Testamentumainkból azt látjuk, hogy a végintézkedő kívánsága nem teljesült minden esetben. Mégis elmondható, hogy a rendelést az örökösök többségében véglegesnek tekintették és viszonylag kevés a megtámadott rendelkezést követő osztozkodásról készült osztálylevél. Testálóink nemcsak jutalmaztak, de büntettek is utolsó rendelésük154 Kováts Nyári József végrendelete 1867. 155 Geszenhard Ignác 1790-1803 között esküdt, 1797-1798 között városbíró volt. 32
