Csomor Erzsébet (szerk.): Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826 I. 1701-1803 - Zalai gyűjtemény 77/1. (Zalaegerszeg, 2015)
Végrendeletek Zalaegerszegen a 18–19. században
sorolják fel. Bertalan Éva polgárosult otthona bútorait Antal fiára hagyta: „egy sublat, egy nagy ruhatartó fönt álló fenyőfa almárium, egy diófábúl kihúzható asztal, négy fenyőfa ágy, négy diófa szék, és négy más fábúl való szék, két láda, egy konyha almárium.''105 Faliórát, rézmozsarat, hátas széket, lábas szekrényt, tükröt és három üveges képet jegyeztek fel Söptei Julianna végrendeletében.106 Ory József öt derékból álló háza ingóságairól rendelkezett. A szobában lévő keményfa asztalt és két karszéket lányaira, Katira és Rozira, a falon lévő Szent György, Krisztus és Szűz Mária képeit és egy tükröt a feleségére hagyta.107 Heisenberger Anna unokája, Zsófi egy kanapét, egy sublótot, három párnát, két vánkost, egy paplant négy bőrös széket, két politúros széket, két ágyat, öt ezüstkanalat, egy almáriumot, egy stock órát és egy diófa asztalt örökölt édesanyjától.108 Természeti csapások - tűzvészek, árvizek - súlyos károkat okoztak az ingó- és ingatlan vagyonban. Rokoni, baráti összefogással végzett önzetlen segítségnyújtásról a testálok nem feledkeztek meg, a végrendelet mintegy a végkielégítés eszközévé vált. Simonffy Borbála lakóháza az 1826-os tűzvészben kigyulladt és porig égett. Ingóságainak egy részét a nála szolgáló Gróf Károly mentette meg: egy rózsás kétkengyelű ládát, egy csillagos közepű kerek asztalt, egy kék pohárszéket, és egy kék festett ágyat. Ezeket a végrendelet 13-dik pontja értelmében hálából meg is kapta.109 A család mindennapi ellátásához, sütéshez, főzéshez, étkezéshez használatos konyhai edényeit örökítette tovább Herbszt Terézia, aki mintegy 22 darab cin tányérát, 2 leveses tálat, és 2 sikér tálat hagyott öt gyermekére.110 111 A város iparűző lakossága 18. század végén céhekbe tömörült. Zalaegerszegen az első céheket a szabók, fazekasok, csizmadiák hozták létre. Tevékenységüket szabályzatuk alapján folytatták, privilégiumaik biztosították számukra az ipar gyakorlásának jogát. Az iparűzés apáról fiúra szállt, megélhetést biztosított a családnak. A 712 zalaegerszegi végrendelkező közül 105 jelöli meg foglalkozását. Amennyiben nem jelöli meg, akkor a „mesterséghez használt eszközök" megjegyzésből tudunk következtetni arra, hogy a végrendelkező mesterember volt. Végrendeleti hagyomány ozással a drága pénzen vásárolt árukészletet, készterméket nevesítve örökítették tovább. Felcher Jakab kovács szerszámairól úgy rendelkezett, hogy „ha az Asszon akarná az mesterséget foltattatni, tehát szabadon teheti. "U1 Az árnyékvilágtól búcsúzó Árvái Katalin, elhunyt férje csizmadia mesterségéhez tartozó eszközeit örökítette tovább. „Mesterséghez való szerszámok egy fél tehénbőr vagyon, sárga ötös kordován vagyon 9 egész, fekete kordován vagyon 3 egész és három 105 Bertalan Éva végrendelete 1819. 106 Söptei Julianna végrendelete 1791. 107 Őry József végrendelete 1868. io» Heisenberger Anna végrendelete 1841. 109 Simonffy Borbála végrendelete 1827. 110 Herbszt Terézia végrendelete 1811. 111 Felcher Jakab végrendelete 1798. 26
