Csomor Erzsébet (szerk.): Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826 I. 1701-1803 - Zalai gyűjtemény 77/1. (Zalaegerszeg, 2015)
Végrendeletek Zalaegerszegen a 18–19. században - Zalaegerszegi végrendeletek 1701. augusztus 18.–1803. december 17.
Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, ámen. Mi, alább is megírattak, zala egerszegi, ezen Tekintetes Nemes Zala Vármegyei mezővárosban lakozók, Horváth András, feleségemmel nemes Gángó Évával még most ép, s egészséges testtel és elmével bírván, azon okbúi, mivel már öregségünkre jutván, nem tudjuk mely órában kiszóléttatunk ez árnyékvilág- búl, tekéntvén azt is, hogy semmi magzatink nem volnának, kikre holtunk után életünkben szerzett minden ingó és ingatlan javaink maradnának, azért az alább következendő, s tőlünk elmaradandó szerzett javainkrúl tettük ezen utolsó rendölésünket, úgymint: Elsőben: Zala Egerszegi mezővárosban lévő házunk, mely is feleségem édesanyja, néhai Bedő Anna életében két ízben, elsőben ugyan egész földébűl elégvén, annak puszta helyét, néhai Páll Gáspár akkori volt tiszttartó úr, nékem feleségemmel együtt való új ház épétésére hatalmat adván, mint még akkor életben lévő feleségem édesatyja, és édesanyjával reá házot egyenlő erővel épétet- tünk. De ezen újonnan épült ház ismét kevés üdők alatt elégett, melynek helyére ismét, a most is fennálló napnyugoti részét, fél konyhával együtt tulajdon költségünkre épétettük, az első, azaz napkeleti részén pedig egy szobával, fél konyhával együtt feleségem édesanyja, néhai Bedő Anna, de ez is mindkettőnk segétségével és költségével, maga számára különösen épétette. Kitűi is annak utána azon első részt is 100 f. kölcsönzött pénzünkön megvettük, következésképpen már most az egész ház szerzeményünk légyen. Mely már most az előttö lévő kamorával együtt 300 forintokat könnyen megér, ez holtunk után eladattatván, azon följebb írt summábúl elsőben hagyunk a vargák kápolnájára 50 forintokat, az városban lévő ispitály házro is 50 forintokat. Misékre pedig egész száz forintokat, melyeket holtunk után e következendő helyekre elosztani kötelesek legyenek az feleségem atyafiai, úgymint Szent László Egyházára az barátoknak 25 f., Kis Cellben 25 f., Zala Egerszegre 50 forintokat, továbbá mégis az szabók kápolnájára 10 f., ismét az ispitálybéli koldusoknak 10 f. úgy, hogy személyek szerént reájok egyenlőképpen felosztasson. Mégis az város templomában gyertyára 10 f., Szűz Mária képére 10 f., nemkülönben az molnárok kápolnájára is 5 f., végre pedig az város öreg templomára 55 f. Ha netalántán az feleségem atyafiai drágábban eladhatnák, tehát azon esetre ugyanannak atyafiai, nevezet szerént nemes Gángó Örzsébet, nemes Gángó Ignác, és nemes Gángó Ádám maradéki közt egyenlőképpen felosztasson, az már fölül megírt 300 f. fölül lévő pénz. Másodszor: Az házunkban akkor találandó mobiliákbúl pedig böcsületesen mindkettőnket eltemettetvén, és takaréttatván, az mi még maradna, az már írt testvérek között egyenlőképpen felosztassanak. Mindazonáltal pedig nevezetesen 130. Horváth András és házastársa Gángó Éva végrendelete 1795. március 20. 236
