Csomor Erzsébet (szerk.): Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826 I. 1701-1803 - Zalai gyűjtemény 77/1. (Zalaegerszeg, 2015)
Végrendeletek Zalaegerszegen a 18–19. században - Zalaegerszegi végrendeletek 1701. augusztus 18.–1803. december 17.
бог Szala Egerszegi Lovas Mihálynak kölcsön [adtam] 3 forintot, hagyom lölkö- mért, mégis itten sírvájó vargának adtam 3 ftot [...], Zsiga Jutkának 2 ftot, adassák ispita koldusoknak. 7er Szala Egerszegi határban vagyon szőlőm, melyet Rosmán Katalin nénémtűl vásárlottam készpénzen, azaz 20 fton. Mégis az Avasban bírom zálogban Ví szántóföldet 3 ftban, úgy nemkülönben Gógán hegy alatt is Németh Józseftűl Vi hold földet, 15 ftban zálogban. Minthogy hütvöstársomnak [...] készpénze lévén, abbúl éltem s költöttem, mivel szüntelen betegeskedtem, élelmemre nem kereshettem, azért mindazokat hagyom hütvöstársomnak úgy, hogy éljen belőle, s disponálhasson is halálom után. 8or Mégis vagyon 22 ft. házam ára Németh Józsefnél, fele summát feleségemnek, felét pedig Józsi öcsémnek [hagyom]. 9er Ami ezeken lévő elszámlált javaimon kívül volna, és megmaradna ingó, ingatlan légyen feleségemé [áthúzott szövegrész: egyedül] /:szülőimrűl egyedül jutandó javakat kivévén:/ [áthúzott szövegrész: légyen], 10. Mégis vagyon 17 ft. és 50 d. itt helyben lakozó Nagy Gyurkó Ferencnél. Ezekbűi mégis hagyok 4 ftot magam lóikéért, 4 ftot pedig Kati nénémasszonyért, többi pedig testem takarétására [maradjon]. Hogy fönt írt rendelésemet ekképpen tettem, s nem másként, tulajdon kezem keresztvonyásával erősétem alább írt coramisálandó városi magistratus előtt. Signatum Szala Egerszeg, die 24a Junii, 1787. Rosmán aliter Páli László + Én előttem Pintér Ferenc város öreg bírája előtt + Peczeli József város esküdtje előtt m. p. Slaiffer Mihály város esküdtje m. p. Geszenhard Ignác város esküdtje előtt m. p. Győréi Ferenc város esküdtje előtt + Én előttem Tótth József város nótáriusa előtt m. p. Kétlapos, eredeti. Lelőhely: MNL ZML Zalaegerszeg város régi levéltára - Végrendeletek No. 334. 95. Kondor Katalin végrendelete 1787. szeptember 5. Én, alul megíratott Kondor Katalin, Csöbör János hütvöstársa noha testemben beteges, de ép nyelvemen s lölkömben egészséges lévén, az fölséges mindenható Úristennek megmásolhatatlan decretomát nem tudom, mikoron szóléttatom 175