Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - Ezredtörzs - 21. Péchy György főhadnagy (17. gyalogezred, ezred 1. segédtiszt) visszaemlékezése, 1942. március - 1943. május (részletek)

volt egy-két hely, ahol rendes és tiszta szobákat találtunk. Legtöbb helyen piszok és irtózatos bűz fogadott. A kecske ott lakott a szobában a háziakkal együtt. Elég sok házba bementem, de mindenütt nyomorúságos állapotokat láttam. A szállás- csinálás [végül] feleslegesnek bizonyult, mert a kirakodásra csak május 7-én 4 órakor került sor.

A kirakodás után a hadosztályparancsnok által adott vezetővel megindultunk a felvonulási körletünkbe. Az eső ismét eleredt. A térképen műútnak jelzett út bizony csak földút. Lovaink nagyon küszködnek a mély sárban. Igaz, a járművel alaposan meg voltak pakolva. Beérkeztünk az első faluba, Muravlovoba. Itt pihenőt tartottunk. Utána folytatva az utunkat, elértünk a másfél kilométerre lévő Mihajlovoba. Az ezredparancsnokság itt szállásolt el. Egy széles talpú völgy északi és déli oldalán lévő községek [tartoztak] az ezred felvonulási területé[be]. Északi oldalon Segarevo és Balanyino, a déli oldalon Nozdracsevo, Hanok és Vi- nogroblj. Mihajlovoba való beérkezésünk után az ezredparancsnok parancsára Kékedy főhadnagy felderítő tiszttel52 és négy jelzőlovassal53 szemrevételezésre átlovagoltam a megnevezett községekbe. Ezek a községek kevés, eléggé szétszórtan épült faházakból álltak. Főként öregekből, asszonyokból és gyerekekből tevődött össze a lakosságuk.

A hadszíntérre való utazás előtt kaptunk egy magyar-orosz szó-, helyesebben kérdésgyűjteményt. A kérdések szállásra, élelembeszerzésre, útviszonyokra, környékre, [egy] szóval olyanokra vonatkoztak, amely[ek] részünkre adatgyűjtésre szükségesek voltfak]. Az orosz szöveg fonetikusan volt megadva. Ennek alapján kérdezősködtünk az előhívott sztarosztától (bírótól). A felolvasott kérdéseinket láthatóan megértette, de a válaszokat mi annál kevésbé. Ilyenkor jó, hogy voltak közöttünk ruszinok is, akiket tolmácsként fel tudtunk használni.

Mihajlovoban sok bajunk volt a lovak elhelyezésével, mert a faluban nem voltak istállók, és [ez] csak a községtől kissé távolabb levő kolhozban volt lehetséges. A lakosokkal tolmács útján beszélgetve sok, előttem addig ismeretlen dolgot tudtam meg. A szovjet rendszer alatt falvanként [alakítottak] kolhozok[at]. Itt volt elhelyezve a lóállomány, és itt voltak az állam által adott mezőgazdasági gépek is. A lakosság köteles volt a kiutalt területet megmunkálni. A learatott gabonát teljes egészében az állam átvette mázsánként öt rubelért. A létminimumhoz szükséges gabonát úgy kellett az államtól megvásárolni, a [mely] viszont már tíz rubelért adta mázsánként. Ilyen gazdálkodás mellett érthetővé vált, hogy a lakosság ennyire elszegényedett. Érthetővé vált az is, hogy miért tudott a szovjet olyan sok olcsó búzát a külföldi piacokra dobni.

52 Kékedy Tibor próbaszolgálatos főhadnagy, a 17/1. zászlóalj 2. puskásszázad.

53 Lovas hírvivőket a századtól hadosztályig alkalmaztak. Teljesítő képességük - a korabeli tájékoztatók, szabályzatok alapján - óránként 10 km volt. Katonai-zseblexikon 1939.141. p.

20