Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - Ezredközvetlenek - 23. Kovács János tartalékos zászlós (17. gyalogezred ezredközvetlen kocsizó géppuskás század szakaszparancsnoka) visszaemlékezése, 1942. április 9. - 1943. május 31

kész. A vonat kigördült a pályaudvarról. Budapesten és a mostani Szlovákián keresztül, a Jablonkai-hágón át hagytuk el a Kárpátok hegyvonulatát. Ukrajnán keresztül, a brjanszki erdőn át robogott a szerelvény. Szerencsénk volt, sem légi-, sem partizántámadást nem kaptunk. Utazásunk alatt a nyitott vagonajtókon keresztül volt alkalmuk az embereknek meglátniuk a szegénységet és a nyomort. Mintha csak megrendezték volna, látták, ahogy egy öreg, szakállas bácsi húzta a faekét, és egy hasonló korú öreg néni fogta az ekeszarvát. Itt a közelben lévő kis állomáson volt az étkezés, és az emberek a szükségletüket elvégezhették. Az előbb említett kép láttán a magyar baka kenyeret és szalonnát vitt az öreg párnak. Nem is egy, hanem többen is.

Április 15-én235 délután négy órakor érkeztünk Kurszkba (berlini idő). A kirakodás nagyon gyorsan ment, mert az utazás alatt a rajparancsnokok beosztották, hogy kinek mit kell megfognia és a szerelvényről el távolítania.

[A] géppuskák légvédelmi tüzelőállásban maradtak a kirakodás befejezéséig, amely bármily hihetetlen, két óránál tovább nem tartott. Ugyanis a kirakodó szerelvényeket a Ráták rendszeresen támadták. Szerencsénk volt, megúsztuk. A legsürgősebben elindultunk a megadott hely felé. Elég hamar ránk sötétedett. Nehéz volt a tájékozódás. Hajnalig mentünk, amíg elértük a kijelölt helyet.

Mekkora távolságot tettünk meg, hány kilométert, nem tudtam. Egy alkalommal el is tévedtünk. Térképünk nem volt, csak vázlatunk, melyet zseblámpával, köpeny alatt megvilágítva használtunk fel.

Helységek nevét nem említem, mert az idő távlatában a kisebb településeket úgyis összekeverném!

Itt említem meg, hogy volt egy több mint százoldalas naplóm, melyet elindulásomtól fogva a megérkezésemig vezettem. Sebesülések, halálozások, minden fegyveres összetűzés rögzítve volt. Sajnos, amikor 1945-ben a magyar politikai rendőrség és az orosz GPU236 elvitt, azt üzentem feleségemnek, hogy semmisítse meg. Ez megtörtént.

Másnap megkaptam szakaszom részére a feladatot. A meglévő német védőállás mögött, egy kis falu szélén reteszállásba mentünk. Aránylag csend volt az arcvonalon. Fokozatosan kezdődött a német csapatok leváltása, a helyüket a 17- esek foglalták el. Szakaszomnál nyugalom volt. Mindennapi kis foglalkozás és beszélgetés kötötte le az emberek szabadidejét. Megírtuk az első tábori lapokat. Ekkor még mindenki egészséges volt.

235 Az időpont téves, feltehetően 1942. május 8-án érkezett meg Kovács János tartalékos zászlós szerelvénye Kurszkba.

236 A GPU (Állami Politikai Igazgatóság) a Szovjetunió hírszerzéssel és elhárítással foglalkozó politikai rendőrsége volt 1922 és 1934 között. Jelen esetben feltehetően inkább az 1934 és 1946 között működő NKVD (Belügyi Népbiztosság) testületéről lehet szó, amely többek között kémkedést és politikai gyilkosságokat hajtott végre külföldön, felelős volt a külföldi kormányok befolyásolásában, illetve érvényesítette a sztálini politikát más országokban.

144