Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - Ezredközvetlenek - 22. Rózsa Gyula hadnagy (17. gyalogezred ezredközvetlen páncéltörő ágyús század parancsnoka) visszaemlékezése, 1942. március 1. - december 20. (részletek)

oszlopba verődni az ezred. Mivel az én századom az elővédbe kapott beosztást, jóval korábban indultunk, mert a megadott indulási idő a főcsapat élére vonatkozik. Éppen a földpartok között haladtam századom teljes hosszával, amikor mögöttünk repülőgép motorzúgás hallatszott. Nem tulajdonítottam fontosságot ennek a hangnak, miután a légi fölény teljesen a németeké volt. Most is német gépekre gondoltam. Meglepetésemre azonban hullani kezdtek a bombák, azzal a felismerhető céllal, hogy a földpartok közé szorult menetoszlopot megsemmisítsék. Szerencsénkre a bombák a gabonatáblában robbantak. Ha a mélyutat eltalálják, óriási veszteségeink lettek volna. Gyorsan felkapaszkodtam a meredeken, és hanyatt fekve távcsövemmel szemügyre vettem a támadó gépeket. Magyarok voltak! Valószínűleg a repülők rájöttek a melléfogásra, mert további bombák le- dobása nélkül elrepültek kelet felé. Bizonyára hálát adtak az Istennek ott a magasban, hogy nem tanultak meg pontosan bombát célba juttatni.

Ez után az incidens után besötétedésig zavartalanul haladt előre menetoszlopunk. Ahogyan menetvonalunkat a térképen követtem, úgy láttam, hogy a 17. gyalogezred Tyim városától délre néhány kilométerre fog elvonulni. Tyim elfoglalásának dicsősége tehát más csapattestparancsnoké lesz!

Egy ligetes, pagonyos részen rendelték el az éjszakai pihenőt. Legényem sátrat vert, friss füvet kaszált derékaljnak, amelyen olyan jól aludtam, mint még soha. Másnap reggel eligazítás volt, amelyet egy kis riadalom szakított meg. Az előőrsök néhány szovjet katonát láttak a környéken, valószínűleg valamelyik szétug- rasztott alakulatból. El is tűntek, mi pedig folytattuk utunkat. Egy erdő szélén haladtunk el, ahol sok elesett magyar és szovjet katonát láttam. Akkor vették számba az elesetteket és szedték le róluk az azonossági cédulát. Az erdő elhagyása után néhány száz méterre egy széles - minden bizonnyal Tyim védelmét szolgáló - harckocsiárokhoz értünk. Az árkon akkor kezdtek átjárót építeni utászaink; földből olyan széles töltést emeltek, hogy járműveink is átjuthassanak rajta. A kényszerű várakozás alatt legényem a harckocsiárok fenekén rántottát sütött a csajkafedélben. Nem tudom, mikor és hol szerezte a tojásokat, tény, hogy nagyon jól esett a nekem járó adag, mert természetesen megosztottam vele a finom csemegét.

Ez a nap szinte eseménytelenül telt el. Július 3. volt. Tyim városába ma vonult be a 22. gyalogezred egyik zászlóalja.217 Hírt kaptunk arról is, hogy egy német páncéloshadtest elfoglalta Sztarij Oszkolt, és tovább tör előre a Don felé.218 Sztarij

2171942. július 2-án 12 óra 45 perckor a 6. könnyű hadosztály Tyim bekerítésére visszamaradt 52/III. zászlóalj 8. puskásszázada Hermándy Berencz György százados parancsnoksága alatt keleti irányból nyomult be a városba. HL 2. hadsereg iratai. 21. doboz. 22. gyalogezred harctudósítása, 1942. VI. 28. - VII. 10. (Haynal Alajos ezredes).

218 Sztarij Oszkol közvetlen közelébe, 1942. július 2-án először a német VII. hadtest 16. gépkocsizó gyaloghadosztálya jutott el. A város birtokbavétele a következő napon történt meg, amikor a szintén VII. hadtestbeli 387. gyaloghadosztály is Sztarij Oszkol területén harcolt és számolta fel a szovjet utó119