Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)
Bevezető - A magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály 1942–1943. évi harctevékenysége a keleti hadszíntéren
vette át a parancsnokságot.133 A hadtest ekkor még 5 darab löveggel, s közel 2000 járművel (szán, gépkocsi) rendelkezett. Kaltróy Antal alezredes csoportja folyamatos menetben, gyakori ellenséges légitámadásoknak kitéve, január 30-án a déli órákban jutott el Krutaja Gorába. A kis településen visszavonuló német és magyar alakulatok, gépjárművek és lovak tömegei zsúfolódtak össze. Az összekeveredett magyar csapat- és vonatalakulatok Krutaja Gora keleti szegélyén egy völgyben a szabad ég alatt éjszakáztak a mínusz 30-35 fokos hidegben. Fedett szálláshoz a település keleti házaiban jóformán csak magasabb parancsnokaik jutottak. VII. Kitörés az Olim völgyből, visszavonulás a Kijeven túli gyülekezési és újjászervezési területre Az Olim, illetve Krutaja Gora falvakig eljutott magyar alakulatokat a német parancsnokságok nem engedték tovább. Közölték parancsnokaikkal, hogy a szovjet csapatok teljesen bekerítették az Olim patak völgyét. A hadtestparancsnokság és alárendelt alakulatai a későbbiek során több ellentétes értelmű utasítást kaptak az egyes német seregtest-parancsnokságoktól és Siebert altábornagytól. Hol megengedték nekik, hogy a kitörni szándékozó német alakulatok utóvédjei lehetnek, hol olyan önálló kitörési irányt jelöltek meg számukra, melyet erős szovjet csapatok tartottak lezárva. A III. hadtest parancsnoka ezt követően úgy határozott, hogy január 30-án délután a törzsével Krutaja Goráról Sirokijba menetel, ahol hadteste kisebb-nagyobb csoportjait megpróbálja egyesíteni. A zömében Farkas és Martsa ezredesek csoportjába tartozó III. hadtestbeli részek végül február 1-jén Orlovkán gyülekeztek. Létszámuk - a Krutaja Gorából is megérkezett Kaltróy-csoport és egyéb kisebb csoportok csatlakozása után - hozzávetőlegesen 11-12.000 főre emelkedett.134 Az egyes csoportoknál rendkívüli ál133 A Farkas Zoltán ezredes vezette csoportot a megszervezés után az alábbi részek alkották: a) a 22. gyalogezred (körülbelül 550 puska, 8 golyószóró, 6 géppuska, 4 páncéltörő ágyú, 2 aknavető); b) a 17. gyalogezred (körülbelül 300 puska), parancsnok: Szakáts Zoltán ezredes; c) a 47. gyalogezred (körülbelül 150 puska); d) a 20. önálló lovasszázad, az 53/III. és a 23/1. zászlóaljak, valamint a III. sízászlóalj (körülbelül 400 puska, 2 golyószóró), parancsnok: Szilágyi Dezső százados; e) a 20. könnyű tüzérezred (körülbelül 600 puska), parancsnok: Rabács István ezredes; f) a 9. könnyű tüzérezred, a III. mérőszázad, a III. légvédelmi tüzérosztály és a 6. önálló lovasszázad (körülbelül 800 puska, 6 géppuska), parancsnok: Krassay Pál alezredes; g) a VII. utászzászlóalj, a 110. utászszázad, a 154. kerékpáros utászszázad, valamint a III. vegyiharc század (körülbelül 400 puska), parancsnok: Párkányi László százados. HL 2. hadsereg iratai. 21. doboz. 22. gyalogezred harctudósítása és harcászati tapasztalati jelentés, 1943.1.12. - II. 16. (Farkas Zoltán ezredes). 134 HL 2. hadsereg iratai. 20. doboz. III. hadtest harcai 1943.1.12. - II. 17. 59
