Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)
Bevezető - A magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály 1942–1943. évi harctevékenysége a keleti hadszíntéren
vonalban ki kell tartani, és csak utána lehet majd megkezdeni a visszavonulást a nyugati irányban. A visszavonulás meghatározott útvonala általában a Gyevica patak völgyében vezetett volna egészen a sztarij oszkol-kasztornojei vasútvonalig.114 A Siebert-hadtestcsoport parancsnoksága mindvégig késleltette a III. hadtest visszavonulását, miközben a voronyezsi hídfőt elhagyó három német gyaloghadosztály már készült Don menti állásait is feladni. A III. hadtestparancsnokság visszavonulási tervében a hadtest harcoló részeit egy nagyobb és egy kisebb csoportra osztotta. A nagyobb csoportot dr. Deseő László vezérőrnagy, hadtest tüzérparancsnok irányítása alatt az összes nem 9. könnyű hadosztálybeli, javarészt körvédelmi állásban levő magyar és német alakulat képezte, a kisebbet pedig Oszlányi Kornél ezredes vezetésével a 9. könnyű hadosztály, valamint a neki alárendelt német csapatok jelentették. Január 26-a nem hozott jelentősebb sikereket a szovjet hadműveletekben. A 40. hadsereg csapatai továbbra is Gorsecsnojénál harcoltak, s az északi irányból Kasz- tornoje és Nyizsnaja Veduga felé támadó 38. és 13. hadseregek előrenyomulása is elmaradt a tervezettől, csak 8 kilométer mélyen törtek be a német XIII. hadtest védőkörletébe.115 Egyedül a 60. hadsereg megélénkülő támadásai vezettek eredményre: a Szinyije Lipjagit, Szemigyeszjatszkojét, Kocsatovkát, Parnicsnijt és Pro- kudinszkijt védő csapatokat szinte minden oldalról bekerítették. Legelőször, január 26-án hajnalban, Prokudinszkijt kellett feladni.116 Miután a Szkupoljnál betört ellenséges erők visszavetése nem járt sikerrel, s a III. hadtest körvédelmi állásait a bekerítés fenyegette, a nyugati irányú visszavonulás esélye is kérdésessé vált. A lőszerhiány, illetve az eddigi visszavonulás alatt kényszerűségből elhagyott nehézfegyverzet hiánya is tovább fokozta a hadtest súlyos állapotát. A kritikus helyzetre való tekintettel a hadtestparancsnokság jelentette Siebert altábornagynak, hogy csapatai január 29-éig nem tudnak kitartani állásaikban. A hadtestparancsnok többszöri kérelmére végül Siebert elrendelte, hogy a III. hadtest január 26-áról 27-ére virradó éjjel - szinyije lipjagii állását kivéve - a Szta- ro Nyikolszkoje, Dmitrijevka vonalra vonulhat vissza, itt azonban két napig ki kell tartania. Siebert egyúttal intézkedett a hadtest- és hadosztályvonat-oszlopok visszavételéről is, melyek a Nyizsnyije Turovo, Vjasznovatovka, Novaja Olsanka, Krutaja Gora, Olim, Bicsek, Bikovo útvonalon már meg is kezdték menetüket Tyim felé.117 A III. hadtestparancsnokság - tájékozatlansága miatt - meg volt győződve arról, hogy elsősorban a hadtestparancsnok kérésére engedett Siebert, mikor a visz114 HL 2. hadsereg iratai. 20. doboz. III. hadtest harcai 1943.1.12. - II. 17. 115 Morozov, V. P. 101-102. p. 116 HL 2. hadsereg iratai. 22. doboz. 9. könnyű tüzérezred harctudósítása, 1943.1.12. - II. 23. (Szalon- tay Lajos alezredes). (Lásd kötetünkben a 6. sz. dokumentumot!) 117HL 2. hadsereg iratai. 20. doboz. III. hadtest összefoglaló harcjelentése 1943.1.12. - 31. 51
